A pénteken nyilvánosságra került tervek szerint tíz szabadkikötő létrehozását tervezi a brit kormány a brit európai uniós tagság október 31-én esedékes megszűnése után.
A szabadkikötők a Brexitet követően kezdenék meg működésüket. Tengeri és a légi kikötők jelentkezhetnek a státuszért – írja a BBC-re hivatkozva az MTI.
A konzervatív kormány külkereskedelmi minisztere, Liz Truss szerint ezzel több ezer új munkahelyet tudnak létrehozni, és elősegíthetik a gazdasági növekedést. “Nagy-Britanniában korábban is voltak szabadkikötők, az ezzel járó kedvezmények átformálták Kelet-London Docklands nevű régi kikötőnegyedét az 1980-as években, és ugyanígy lesz ez most is” – mondta.
Boris Johnson már a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért folytatott kampányában is támogatta további szabadkikötő létrehozásának terveit, azonban akkor még csak hat zóna kialakítása került szóba.
Mi az a szabadkikötő?
Szabadkereskedelmi övezetnek is nevezik. A szabadkikötők olyan területek, ahol nem érvényesülnek az adott ország adó- és vámtarifái. Lehetővé teszik az áruk behozatalát, feldolgozását majd újra exportálását a vámtisztviselők beavatkozása nélkül.
A szabadkereskedelmi zónákban működő vállalatok általában alacsonyabb adókat fizetnek, és a munkáltatói terheik is alacsonyabbak.
A BBC által ismertetett összesítés szerint a világon 135 országban működnek szabadkikötők, többségében a Távol-Keleten. Számuk 3500-ra becsülhető egy 2013-as amerikai törvényhozási jelentés szerint.
Az Egyesült Királyságban 1984 és 2012 között működtek szabadkikötők. Azért szűntek meg, mert nem hosszabbították meg a működésükről szóló jogszabályok hatályát. Szabadkikötő volt többek között Liverpool és Southampton.
Az Európai Unióban hozzávetőleg 80 szabadkikötő működik, jórészt az elmúlt 15 évben csatlakozó országokban. Az EU azonban nem támogatja őket.
Az Európai Unió álláspontja az, hogy a szabadkereskedelmi zónákban működő cégek és azon vállalkozások között, amelyek az EU szabályai szerint tevékenykednek, tisztességtelen versenyhelyzet jön létre.
A brit Munkáspárt sem támogatja a szabadkikötő ötletét. Barry Gardiner képviselő is kritizálta a terveket. Elmondása szerint az ilyen zónák láttán az adócsalók és a pénzmosók “dörzsölik a kezüket”. Figyelmeztettek arra is, hogy a szabadkikötők révén nem lesznek elkerülhetők az importtarifák, csak annyi változik, hogy mikor kell megfizetni őket.
A július 24. óta hivatalban lévő új kormányfő, Boris Johnson úgy gondolja, hogy ezzel a lépéssel új munkahelyeket tud teremteni a hátrányos gazdasági helyzetben lévő régiókban.
A brit kormány Boris Johnson hivatalba lépése óta fokozta az előkészületeket a megállapodás nélküli kilépésre. Az új kormányfő már több esetben határozottan kijelentette, hogy az Egyesült Királyság EU-tagsága mindenképpen megszűnik október 31-én, akár sikerül megállapodásra jutni az Európai Unióval, akár nem. (MTI, BBC)
