2025. január 31-én volt épp öt éve, hogy az Egyesült Királyság hivatalosan kilépett az Európai Unióból. Bár a politikai kapcsolat 2020. január 31-én megszűnt, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása még 11 hónapig fennmaradt az átmeneti időszak során. Észak-Írország pedig egyedi megállapodás keretében maradt részben összekötve az EU piacával.
A Brexit az egyik legmegosztóbb politikai és társadalmi döntés volt a modern brit történelemben. Öt év távlatából most megnézzük, milyen kézzelfogható változásokat hozott a szigetország életébe.
1. Kereskedelem – kisebb forgalom, több papírmunka
Bár a Brexit után született egy szabadkereskedelmi megállapodás az EU-val, az új „nem vámjellegű akadályok” (úgy mint vámeljárások, ellenőrzések, adminisztráció) komoly nehézségeket okoztak a brit vállalkozásoknak. Különösen a kis- és középvállalkozások szenvedték meg az új rendszert.
A szolgáltatások exportja – például a tanácsadás vagy a reklámipar – viszont meglepően jól teljesített az utóbbi években. Ennek ellenére a brit kormány független költségvetési elemzője, az Office for Budget Responsibility (OBR), továbbra is azt feltételezi, hogy hosszú távon az áruk és szolgáltatások exportja és importja 15%-kal lesz alacsonyabb, mintha nem lett volna Brexit.
Egyes tanulmányok szerint a brit áruexport akár 30%-kal is alacsonyabb lehet, mintha az ország bent maradt volna az egységes piacon. Más kutatások „csak” 6%-os csökkenést mutatnak. A becslések különbsége főként attól függ, milyen módszert alkalmaznak a „mi lett volna ha” típusú modellezéshez.
Ez pedig az előrejelzés szerint a gazdaság méretét is kb. 4%-kal csökkenti, ami mai árakon számolva körülbelül 100 milliárd fonttal kevesebb éves GDP-t jelent.
Az Egyesült Királyság valóban kötött új kereskedelmi megállapodásokat például Ausztráliával, Új-Zélanddal, illetve tárgyalásokat folytat Indiával és az Egyesült Államokkal. Viszont a kormány saját becslései szerint ezek a megállapodások csak a Brexit okozta veszteségek 14%-át képesek ellensúlyozni.
Egyes közgazdászok ugyanakkor azt remélik, hogy hosszabb távon előnyt jelenthet az EU szabályozásai alól való felszabadulás olyan ágazatokban, mint például a mesterséges intelligencia.
2. Bevándorlás – kevesebb európai, több nem európai
A Brexit kampány egyik központi témája a szabad mozgás megszüntetése volt. A kilépés után valóban drámaian visszaesett az EU-ból érkezők száma, miközben a nem EU-s országokból érkezők száma rekordokat döntött: 2022-ben és 2023-ban több mint 900 000 fővel nőtt a nem EU-s nettó migráció.
A bevándorlás fő hajtóerői:
- Munkahelyi vízumok, főleg az egészségügyben és gondozásban.
- Nemzetközi diákok és családtagjaik, akik újra könnyebben maradhatnak tanulmányaik után is.
A brit egyetemek egyre több nem EU-s hallgatót kezdtek toborozni a pénzügyi nehézségek miatt, és Boris Johnson kormánya visszahozta a lehetőséget, hogy ezek a diákok a tanulmányaik után az Egyesült Királyságban dolgozhassanak.
A későbbi konzervatív és a jelenlegi munkáspárti kormány már korlátozta a családegyesítési lehetőségeket, de az összbevándorlás még így is magas maradt.
3. Utazás – több korlátozás és új rendszerek
A brit állampolgárok már nem használhatják az EU-s sávokat a határokon, és maximum 90 napot tölthetnek bármely 180 napos időszakban az EU-ban vízum nélkül. Ugyanez fordítva: az EU-s állampolgárok 180 napig tartózkodhatnak az Egyesült Királyságban vízum nélkül.
2025-ben az EU bevezeti az Entry/Exit System (EES) rendszert, amely biometrikus adatokat (ujjlenyomat, arcfelismerés) rögzít, és digitálisan nyomon követi a határátlépéseket. A rendszer célja a biztonság fokozása, de egyes szakértők attól tartanak, hogy ez hosszabb sorokat okozhat az ellenőrzéseknél.
Ezt követi az ETIAS nevű utazási engedély bevezetése is, ami 7 euróba kerül, és legfeljebb 3 évig érvényes, vagy a brit útlevél lejártáig. A brit kormány ugyanekkor bevezeti saját rendszerét is, ETA néven, mely £16-ba kerül, és az EU-s állampolgárok számára lesz kötelező – kivéve az ír állampolgárokat.
4. Jogalkotás – függetlenség és új lehetőségek
A szuverenitás visszanyerése volt a Brexit egyik fő ígérete. Az Egyesült Királyság több ezer EU-s jogszabályt emelt át saját jogrendjébe az átmenet során – ezekből 6 901 darab volt nyilvántartva.
Kezdetben azt tervezték, hogy 2023 végéig az összeset eltörlik, de a határidőt végül módosították, és csak 600 jogszabályt töröltek el addig. Később még 500 pénzügyi szabályozást is eltöröltek. A többi törvényt megtartották, de lehetőség van azok módosítására.
A fontosabb módosítások közé tartozik:
- Az élő állatok exportjának betiltása vágásra.
- Génszerkesztett növények szabályozásának lazítása.
- Az oktatás ÁFA-mentességének megszüntetése (így került ÁFA a magániskolákra).
- Tamponok és női higiéniai termékek ÁFA-mentessége (amit az EU csak 2022-től engedélyezett).
5. Pénzügyek – kevesebb EU-pénz, de sok új kiadás
A Brexit kampány legismertebb szlogenje a „heti 350 millió font Brüsszelnek” volt. Ez az összeg a bruttó hozzájárulás volt – a valóságban a nettó befizetés évente kb. 9 milliárd font lehetett, miután levonták a brit gazdaságnak visszajutó összegeket.
2020 végéig a brit kormány továbbra is fizette a hozzájárulást, majd az átmeneti időszak után megszűntek ezek az utalások. Azonban az EU-s támogatások – például a mezőgazdasági és regionális fejlesztési támogatások – addig is több milliárd fontot jelentettek a brit gazdaságnak.
A kormány ezeket azóta saját költségvetésből pótolja: a CAP támogatásokat közvetlenül fizetik a gazdáknak, a regionális támogatások pedig „UK Shared Prosperity Fund” néven futnak.
Ugyanakkor más típusú kifizetések továbbra is terhelik az Egyesült Királyságot:
- A kilépési megállapodás alapján 2021 és 2023 között 14,9 milliárd fontot fizetett az ország.
- A 2024 utáni évekre további 6,4 milliárd font kifizetés várható, bár ezek hosszú időszak alatt valósulnak meg.
- Az EU tudományos programjához, a Horizon Europe-hoz való visszatérés éves szinten 2 milliárd fontba kerül, de a brit tudományos közösség ebből korábban sok támogatást nyert.
Brexit – egy folyamat, nem egy pillanat
Öt év elteltével a Brexit hatásai sokkal árnyaltabb képet mutatnak, mint amit az eredeti kampányok sugalltak. Bár az Egyesült Királyság visszanyerte törvényhozási függetlenségét és saját kereskedelmi megállapodásokat köthet, a gazdasági visszaesés, az adminisztratív akadályok és a társadalmi megosztottság egyértelműen kimutathatók.
A jövőben a brit kormány és a társadalom előtt az a kérdés áll: miként lehet a szuverenitást és a szabadságot valódi gazdasági és társadalmi előnnyé formálni. Az EU-val való viszony újratárgyalása és átalakítása pedig még hosszú ideig napirenden maradhat.
