Új UK–EU megállapodás 2025-ben – 5 fontos, de megválaszolatlan kérdés
2025 májusában az Egyesült Királyság és az Európai Unió egy új, átfogó megállapodást kötött, amely számos területet lefed – többek között a kereskedelmet, védelmet, halászatot és energiaügyeket. Azonban a bejelentett egyezmény ellenére még mindig több kulcskérdésben zajlanak a tárgyalások, így egyelőre nem tudunk minden részletet a britek és az európaiak jövőbeni kapcsolatairól.
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk azt az 5 legfontosabb kérdést, amelyek továbbra is nyitottak maradtak – és amelyek számos Nagy-Britanniában élő magyart is érinthetnek.
1. Mennyit fizet az Egyesült Királyság?
A megállapodás számos helyen utal arra, hogy az Egyesült Királyságnak pénzügyi hozzájárulást kell fizetnie bizonyos előnyökért cserébe. Például kevesebb ellenőrzés vonatkozhat az EU-ba irányuló brit élelmiszerexportokra, de ezt a „könnyítést” bizonyos díjak megfizetéséhez kötik.
A brit kormány hivatalos álláspontja szerint ezek csupán „adminisztratív költségek”, és „nem lesznek jelentősek”, ugyanakkor konkrét összeget egyelőre nem árultak el.
Ennél is fontosabb kérdés a jövőbeli részvétel az Erasmus+ diákcsere-programban. Ha a britek újra csatlakozni szeretnének, akkor már nem csak adminisztratív díjakról lenne szó – itt komoly pénzügyi elköteleződés várható, amit a brit kormány csak „számottevően jobb feltételek mellett” hajlandó vállalni.
A részvétel ára még nem ismert, de várhatóan magasabb lesz, mint a korábbi uniós tagság alatt.
2. Hány fiatal élhet és dolgozhat az EU–UK ifjúsági mobilitási programban?
Az Egyesült Királyság és az EU célja egy új ifjúsági mobilitási program bevezetése, amely lehetővé tenné a fiatalok számára, hogy ideiglenesen a másik térségben éljenek és dolgozzanak.
A kormány szerint ez a rendszer „korlátozott számú és időtartamú” lenne – de jelenleg nincs információ arról, hány vízumot adnának ki évente, és pontosan meddig lehetne ezekkel kint tartózkodni.
A brit kormánynak már van hasonló egyezménye 11 országgal (például Ausztrália, Új-Zéland, Japán), ezeknél a programoknál a fiatalok jellemzően legfeljebb 3 évig maradhatnak az Egyesült Királyságban.
2024-ben több mint 24 000 ifjúsági mobilitási vízumot bocsátottak ki, ezek 40%-át ausztrálok kapták. A tervek szerint az EU-val kötendő megállapodás ehhez hasonló alapokon nyugodna, de egyelőre nem világos, hogy az egyes országokra bontva vagy összesítve állapítanak-e meg kvótákat.
3. Mikor használhatják újra a brit utazók az EU e-kapuit?
A Brexit óta a brit állampolgárokat jellemzően már nem engedik át automatikus e-kapukon az EU repterein. Ehelyett kézi útlevél-ellenőrzésre kényszerülnek, ami gyakran hosszú sorban állást eredményez.
A mostani megállapodás kimondja, hogy „jogi akadálya nincs annak”, hogy a britek újra használhassák az e-kapukat – de a végső döntés minden esetben az adott EU-ország kezében van.
Októberben lép életbe az EU új digitális beléptetőrendszere (Entry/Exit System), amely kiváltja az útlevélbe történő bélyegzést, és arcfelismerésen alapul. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a nem uniós utazókat – így a briteket is – előzetes regisztrációval gyorsabban és gördülékenyebben engedjék be.
Sir Keir Starmer miniszterelnök hangsúlyozta, hogy céljuk a britek mihamarabbi bevonása az új rendszerbe, de az Európai Bizottság szerint ez csak azoktól az országoktól függ, ahol az adott reptéren üzembe helyezik a technológiát és megengedik a brit útlevelek e-kapus használatát.
A gyakorlatban tehát lehet, hogy egyes reptereken már idén nyáron is megnyílnak az e-kapuk, más helyeken viszont ez még évekig várathat magára.
4. Könnyebb lesz brit zenészeknek turnézni Európában?
A Brexit komoly akadályokat gördített a brit előadók európai turnéi elé – sok a papírmunka, az extra költség és a bizonytalanság.
A Munkáspárt választási ígéreteiben szerepelt, hogy segítenének a turnézó művészeknek – a friss megállapodás azonban csak annyit mond, hogy a felek „elismerik a turnézás értékét”, és dolgozni fognak a lehetőségek javításán.
A UK Music nevű szakmai szervezet ezt „fontos első lépésnek” nevezte, de konkrét eredmények nélkül egyelőre marad a status quo. A szektor további, részletes szabályozást sürget.
A jelenlegi rendszerben a zenészeknek külön vízumot kell igényelniük, felszerelésük vámkezelést igényelhet, és egyes országok egyedi szabályokat alkalmaznak. A megállapodásban nincs konkrétum arra vonatkozóan, hogy mikor születhet ezekre vonatkozó egységes szabályozás.
5. El fogják ismerni a brit végzettségeket az EU-ban?
A brit kormány célja, hogy kölcsönösen elismerjék a szakmai képesítéseket (orvos, ügyvéd, könyvelő, építész stb.) az Egyesült Királyság és az EU között. Ez megkönnyítené a rövid távú munkavállalást és a szolgáltató szektor működését.
Jelenleg az EU tagállamaiban automatikusan elismerik egymás képesítéseit – de ez a britekre már nem vonatkozik. A Brexit óta a brit képesítések elismerése országonként és szakterületenként változó adminisztratív akadályokba ütközik.
A mostani egyezmény nem tartalmaz ilyen elismerési megállapodást – csak azt ígéri, hogy „párbeszédet kezdenek” róla a jövőben. Egy teljes megállapodás hosszú időbe telhet, és nem biztos, hogy az EU-nak megéri engedményeket tenni egy versenytárs ország javára, főleg ha az a belső piac versenyét torzítaná.
Egy ilyen egyezmény létrejötte ugyanakkor segíthetné a brit szolgáltató cégek versenyképességét és megkönnyítené a határon átnyúló együttműködéseket.
Összegzés: Merre tovább?
A mostani UK–EU megállapodás valóban mérföldkő lehet a kapcsolatok újraszabályozásában – de a kulcskérdésekben továbbra is nagy a bizonytalanság. A britek remélik, hogy hosszú távon sikerül jobb feltételeket elérniük, de ehhez még hónapok – akár évek – tárgyalásai szükségesek.
Ha te is Nagy-Britanniában élsz vagy tervezel kijönni dolgozni, tanulni vagy vízumot intézni, érdemes nyomon követned ezeket a fejleményeket! Az Angliai Kisokos oldalán rendszeresen frissítjük a legfontosabb híreket és tudnivalókat.
