Az adócsökkentési ígéretek váltak eddig a Boris Johnson konzervatív pártelnöki posztjára pályázó verseny domináns témájává. De hogyan néznek ki ezek a tervek, és van-e értelmük gazdasági szempontból??
A jelenlegi kormányzati tervek szerint a teljes adóterhelés az 1940-es évek óta a legmagasabb szintet fogja elérni.
A toryk vezetőjelöltjeinek egyre bővülő listáján a legtöbben ennek csökkentését ígérik, de azt nem részletezték, hogy az államháztartás esetleges hiányát további hitelfelvétellel vagy a közkiadások csökkentésével fedeznék-e. Ehelyett azt hangsúlyozzák, hogy a növekedést serkentenék, és ezáltal növelnék az állami bevételeket.
Társasági adó
Ez a vállalkozások éves nyereségére kivetett közvetlen adó – lényegében a jövedelemadó egy formája a vállalatok számára.
Az adókulcs jelenleg 19%, de jövő áprilistól – Rishi Sunak korábbi kancellár döntése alapján – 25%-ra emelkedik.
Ki akarja ezt megváltoztatni?
Sajid Javid – volt egészségügyi miniszter és volt kancellár – ígéretet tett arra, hogy eltörli a jövő évi emelést, és évente 1%-kal 15%-ra csökkenti.
Jeremy Hunt – volt külügyminiszter – ennél is tovább ment, és azt javasolta, hogy az októberben esedékes őszi költségvetésben 15%-ra csökkentené a társasági adót.
Az újonnan kinevezett kancellár, Nadhim Zahawi és a közlekedési miniszter, Grant Shapps azt ígérte, hogy eltörlik a társasági adó jövő évi emelését, míg Liz Truss külügyminiszter azt mondta, hogy “versenyképesen akarja tartani a társasági adót”.
Gazdasági elemzés
A gazdasági agytröszt, az Institute for Fiscal Studies (IFS) a számokat vizsgálta. Az IFS közgazdásza, Stuart Adam számításai szerint:
A 19%-ról 25%-ra történő emelés eltörlése évi 17 milliárd fontba kerülne.
a kulcs 15%-ra csökkentése további 14 milliárd fontba kerülne évente.
Az IFS szerint azonban ez a potenciális 31 milliárd fontos éves költség nem számol azzal, hogy a társasági adócsökkentés az Egyesült Királyságban a beruházások növekedéséhez vezethet-e, ami a végső számlát “lényegesen alacsonyabbá teheti – bár nem eléggé ahhoz, hogy az adócsökkentés megtérüljön.
Jövedelemadó
A jövedelemadó alapformulája jelenleg 20 penny fontonként, amit a 12 571 font és 50 270 font közötti jövedelem után kell fizetni.
Az 50 270 font feletti jövedelmek esetében ez a kulcs fontonként 40 pennyre, a 150 000 font feletti jövedelmek esetében pedig 45 pennyre emelkedik.
Rishi Sunak korábbi kancellár bejelentette az alapkulcs 19 pennyre történő csökkentését, de csak 2024-25-ben.
Ki akarja ezt megváltoztatni?
Sajid Javid és Grant Shapps is javasolta a csökkentés előrehozását.
Shapps úr szerint a csökkentésnek “most” kellene megtörténnie, míg Javid úr egy évvel előrehozná.
Nadhim Zahawi tovább akar menni. Bejelentette, hogy 2023-ban 19 pennyre, 2024-ben pedig 18 pennyre csökkentené az adót. “Ezzel a háztartások átlagosan évi 900 fontot kapnának vissza” – állítja.
Gazdasági elemzés
Stuart Adam, az IFS közgazdásza szerint a jövedelemadó-csökkentés 2023-24-re történő előrehozása 6 milliárd fontba kerülne.
Ha 2022-23-ban tennék meg, az további 6 milliárd fontba kerülne, és “nehezebb lenne végrehajtani”.
Nemzeti biztosítás (NI)
A nemzeti biztosítás (National Insurance, NI) a jövedelem és az önálló vállalkozói nyereség után fizetendő adó, amelyet minden munkavállaló az állami nyugdíjkorhatár eléréséig fizet.
Április óta több NI-t fizetnek: fontonként 1,25 pennyvel többet. A Sunak úr által bejelentett emelés célja az egészségügyi és szociális ellátás finanszírozása volt.
A változások hatásának enyhítése érdekében Sunak úr 12 570 fontra emelte a díjküszöböt, amelytől kezdve az emberek NI-t fizetnek. Néhány vezetői riválisa szerint azonban ez nem elég.
Ki akar változtatni rajta?
Javid úr, Truss asszony és Tom Tugendhat – a külügyi bizottság elnöke – el akarja törölni az áprilisi NI-emelést.
Gazdasági elemzés
Az IFS Stuart Adam szerint az NI-emelés visszavonása évente mintegy 13 milliárd fontba kerülne.
Carl Emmerson, az IFS igazgatóhelyettese szerint a személyi adók, például az NI csökkentése “biztosan nem fogja megtéríteni magát”. Azt mondta, hogy bár az ilyen adócsökkentések “több pénzt tennének az emberek zsebébe”, azzal a kockázattal járnának, hogy hozzájárulnának az inflációhoz.
Üzemanyagadó
Ez az adó – a VAT-tal együtt – a benzin, a gázolaj és más típusú üzemanyagok árában foglalt adó.
Ez jelentős bevételi forrása a kormánynak. A 2022-23-as pénzügyi évben a Költségvetési Felelősségi Hivatal 26,2 milliárd font bevételre számít az adóból.
Az üzemanyag ára azonban – az ukrajnai háborút követően – drámaian megemelkedett az Egyesült Királyságban, és ez tovább növelte a megélhetési költségekre nehezedő nyomást.
Az Egyesült Királyságban az üzemanyagadó jelenleg 52,95 penny literenként a benzin és a gázolaj esetében. A 2022-es tavaszi nyilatkozatban a kormány literenként öt pennyvel csökkentette az üzemanyagadó mértékét.
Ki akar ezen változtatni?
Sajid Javid Javid ígéretet tett arra, hogy “napokon belül” csökkenti az üzemanyagadó literenkénti 10 pennyvel, miután a konzervatívok vezetője lett, Penny Mordaunt kereskedelmi miniszter pedig azt mondta, hogy felére, 20%-ról 10%-ra csökkenti az üzemanyag áfáját.
Tugendhat úr azt mondta, hogy csökkentené az üzemanyagadót, de azt nem mondta, hogy mennyivel.
Gazdasági elemzés
Az üzemanyagadó 5 pennyvel történő csökkentését követően Caroline Mullen és Greg Marsden, a Leedsi Egyetem közlekedéskutatói azt állították, hogy az üzemanyagadó csökkentése csak a társadalom leggazdagabbjainak kedvezne.
“2019-ben az Egyesült Királyságban a legmagasabb jövedelműek csoportja évente átlagosan 4893 mérföldet vezetett, ami több mint háromszorosa a legalacsonyabb jövedelműek csoportjához képest.
“Ha az üzemanyagadó csökkentésének célja a legkevésbé tehetősek védelme, akkor az adórendszer vagy a juttatások kiigazítása bizonyára célzottabb és hatékonyabb lenne” – mondták.
VAT az energiaszámlákon
Az áruk és szolgáltatások után VAT-t kell fizetni. Az általános adómérték 20%, de a háztartási energiaszámlákra jelenleg 5% az áfa.
Amikor az Egyesült Királyság az EU tagja volt, ezt nem lehetett tovább csökkenteni. A 2016-os uniós népszavazási kampány során Boris Johnson és Michael Gove azt mondta, hogy “ha a kilépésre szavazunk, eltörölhetjük ezt az igazságtalan és káros adót”. Ez azonban nem történt meg.
Ki mit javasol?
Suella Braverman az energiaszámlák áfájának további csökkentését szorgalmazta.
A HMRC becslései szerint az 5%-os adó eltörlése évente mintegy 1,7 milliárd fontjába kerülne a kormánynak.
Mi a helyzet a többi jelölttel?
Rishi Sunak volt kancellár még nem jelentette be adópolitikájának részleteit. Kampányvideójában figyelmeztetett az olyan “tündérmesékre, amelyek pillanatnyilag talán jobb kedvre derítenek minket, de holnap rosszabbul járnak majd a gyermekeink”.
Kemi Badenoch és Rehman Chishti is azt mondta, hogy “alacsonyabb adókat” akarnak, de nem részletezték, hogy milyen adókat csökkentenének.
