Amikor megérkeztünk Skóciába, az első hetekben izgalommal fedeztük fel, mi minden új dolgot lehet itt megkóstolni. Egy idő után azonban hiányozni kezdtek a megszokott ízek.
A tejföl és a felvágott olyan volt, amilyen, grízt és mákot pedig nem is álmodtuk volna, hogy az elkövetkező hónapokban még kóstolhatunk. A jól ismert magyar élelmiszerek beszerzése Nagy-Britanniában bizony utánajárást igényel, sok esetben teljességgel lehetetlen.
A hasonlóan érző honfitársaknak a lengyel bolt lehet a jolly joker. A legjobb persze, ha van a közelünkben egy magyar bolt, de ilyen egyrészt nem található minden sarkon – egész Skóciában tudtommal kettő vagy három van belőle -, másrészt a termékeik jellemzően erősen túlárazottak.
A betevő Túró Rudiért érdemes messzebbre is elmenni, de ha a mindennapokban megelégszünk valamilyen, a hazaihoz csak hasonlító áruval, valószínűleg a közvetlen közelünkben is rájuk bukkanhatunk.
Mák (Poppy Seed)
Egészen biztos voltam benne, hogy erről lemondhatunk. A britek a mákot legfeljebb zsemle tetejére szokták szórni. Olyan kis kiszerelésben árusítják, mint a fűszereket, ebből mákos tésztát főzni garantált anyagi csőd volna.
Lengyel boltban viszont érdemes keresni, főleg, ha egyéb kelet-európai termékeket is tartanak. A mi közelünkben lévőben rendes magyar darált mákot kapni, meg is dobbant a szívem, amikor először a kezembe fogtam.
Tejföl (Sour Cream, Soured Cream)
Minden nagyobb szupermarketben kapható, de a minősége erősen hullámzó. A tescósat felejtsük el, ízre és szagra is szörnyű. A Sainsbury-ben és a Lidl-ben már egész jókat kapni, hasonlóan a lengyel boltokhoz. Ezek kicsit hígabbak, mint amit Magyarországon megszoktunk, de teljesen jól használhatóak.
Ha nem jutunk rendes minőségű tejfölhöz, megpróbálkozhatunk a tejszínnel, abból ugyanis többféle kapható: a hígabb single cream főzéshez, a sűrűbb double cream sütéshez, a whipping cream pedig tejszínhab készítéséhez használható. (Saját tapasztalat: a single creamet is habbá lehet verni).
Ezek viszont sok esetben csak tűzoltásnak megfelelőek, a belőlük készített főzelék ehető ugyan, de meg sem közelíti a megszokott tejföl által nyújtott ízvilágot. Magyar stílusú almás pitét pedig reménytelen vállalkozás sütni belőlük. Ha csak ezekhez jutunk, próbálkozzunk inkább olyan receptekkel, amelyek eredetileg is tejszínt írnak.
Túró (Curd Cheese)
Akinek annak idején azt tanították, hogy a túró angolul cottage cheese, az biztos lehet abban, hogy az angoltanára még életében nem látott ilyet. A cottage cheese a túróra nyomokban emlékeztető, annál sokkal hígabb tejtermék.
Egészséges, magában és kenyérre kenve is finom, de túrógombóc készítésre nem alkalmas. A mi túrónkra nagyon hasonlító étel neve curd cheese, és szinte minden nagyobb boltban kapható. A Tescóban a lengyel polcon keressük.
Füstölt szalonna (Smoked Bacon)
Ilyet még nem találtam sehol. Főzéshez viszont tapasztalataim szerint ugyanígy megfelel a bacon, csak egy kis zsiradékot kell alátenni, különben odaég.
Savanyúság (Pickle)
Bizonyos dolgokat, mint a gyöngyhagyma vagy a cékla, bárhol lehet kapni. Az olyan „egzotikumok”, mint a kovászos uborka vagy a savanyú káposzta beszerzési helye a lengyel bolt és a nagyáruházak „world food” részlege. Ecetes almapaprikát és csalamádét eddig csak a magyar boltban találtunk.
Kakaó (Hot Chocolate, Cocoa)
Érkezésünkkor hónapokig abban a hitben éltünk, hogy az instant kakaó itt ismeretlen fogalom. Találtunk ugyan egy, az otthonival megegyező csomagolású terméket, de arra hot chocolate, vagyis forró csoki volt írva, és a leírása is a forró tejhez keverést javasolta, mi pedig azt úgy nem szeretjük.
Egyszer mégis megvettük, és örömmel tapasztaltuk, hogy ami itteni hot chocolate ugyanaz, mint a magyar instant kakaó. Nyugodtan lehet hidegen is inni. Természetesen „főzős” kakaó is kapható, arra már cocoa van írva.
Bor (Wine)
A Tesco legdrágább bora a Tokaji Aszú 16 fontért – ezt nyugodtan vehetjük elismerésnek. Időnként a Lidl-ben is kapni Tokaji borokat, szintén ebben az árfekvésben. Ha valami olcsóbbra vágyunk, be kell érnünk a világ többi részének italaival.
Felvágott
Itt is kézenfekvő megoldásnak tűnik a lengyel termékekhez fordulni, de azok ebben az esetben nem igazán váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, a kolbászaik, felvágottjaik egészen mások, mint amit mi megszoktunk.
Ebben a témában inkább a Lidl siethet segítségünkre, amely évente egy-két alkalommal tematikus közép-európai hetet tart. Ilyenkor kapható náluk csabai kolbász, téliszalámi, sőt még konzerv töltött káposzta is (bár ez utóbbi többek szerint felejthető).
Gríz (Semolina)
Gríz-témában nem várt helyről érkezett a megoldás: a Tesco ázsiai ételeket tartó részlegéről. A csomag tájékoztatója azt írja, ez az indiai édességek egyik alapvető összetevője. Ezt eddig nem tudtam, mindegy is, lényeg, hogy újabb akadály gördült el a túrógombóc-készítés elől. 🙂
Bár ez is búzadara, mint a mi grízünk, nem egészen ugyanolyan. Finomabbra őrölt, a színe sárgás, ízre is édeskésebb. A tervezett túrógombóc sokkal lágyabb lett tőle, mint szokott, több belőle szét is esett. A belőle készített tejbegríz viszont a gyerekek körében jóval nagyobb sikert aratott, mint a korábbiak bármikor.
Ecet (Vinegar)
Bizonyára a brit változat is jó valamire, de ha magyar jellegű ételhez, salátához akarjuk felhasználni, akkor kerüljük el messziről! Nyomokban sem emlékeztet arra, amit mi ecetnek hívunk.
A belőle készített krumplisaláta az egyik legsokkolóbb élményem az első időkből, azóta ilyesmivel csak a magyarországi vakációk alkalmával próbálkozom újra. Vegyük inkább újra a lengyel bolt felé az irányt, ahol Ocet felirattal kapható, és erősen emlékeztet a mienkre.
Gyümölcs (Fruit)
Gyümölcs tekintetében ellentmondásos tapasztalatokat szerezhetünk. A nagyobb áruházak polcain ugyanis évszaktól függetlenül kapható bármi. Van itt télen is eper, málna, szőlő, sárgadinnye. Lehet kapni egyben éppúgy, mint mosva-szeletelve, a gyerekeknek kis csomagba csomagolva 50 pennyért.
A kisebb arányban üvegházas, többségében pedig valahonnan délről hozatott gyümölcsök azonban elég haloványan muzsikálnak. Az eper, málna, szőlő még egészen ehető, bár nem érnek fel a napérlelte társaikkal, a dinnye viszont mellbevágó élmény.
Ez természetesen nem meglepő, ha az ember januárban próbál ilyesmit fogyasztani. Szomorúbb tapasztalat volt, hogy – legalábbis felénk, északon – egész évben ezt a színvonalat hozza a választék. Mivel itt nincs igazi nyár, nem terem meg a zamatos őszibarack, sem a mézédes görögdinnye. A gyümölcsök illatát jó ideig csak a magyarországi nyarakon fogjuk újra érezni.
- Lehetne olcsóbb a külföldi pénzküldés? Szerintünk igen.
- Hogyan foglalj a legjobb áron repülőjegyet? Megmutatjuk.
- Facebook oldalunkat itt tudod követni:
