London, (MTI) – Soha még olyan nagy távolságból nem észleltek csillagot űrteleszkóppal, mint a Hubble segítségével felfedezett Earendel, amely 12,9 milliárd fényévnyire van a Földtől.
Ilyen nagy távolságból a teleszkópok általában csillagok millióiból álló galaxisokat lennének képesek érzékelni – írta a BBC hírportálja.
A Hubble ezzel szemben egyetlen csillagot, az Earendelnek keresztelt égitestet vette észre egy természeti jelenség segítségével, amely a zoomobjektív használatára hasonlít.
Ezt a jelenséget gravitációs lencsének hívják. Ha a megfigyelés irányában található egy nagy galaxishalmaz, akkor ennek a gravitációs vonzása meghajlítja és felnagyítja a mögötte lévő tárgyakról érkező fényt.
Ezek az objektumok általában további galaxisok, de ebben az esetben az Earendel a grativációs lencse egy szerencsés pontjában helyezkedett el.
Ha a legjobb pontot találjuk el, ahogy ebben az esetben nekünk sikerült, akkor a nagyítás akár ezerszeres is lehet” – mondta el Brian Welch, az amerikai Johns Hopkins Egyetem PhD-hallgatója.
A korábbi rekordot a kilencmilliárd fényévnyire lévő Icarus nevű csillag tartotta, ezt szintén a Hubble kapta lencsevégre.
Az Earendel óangol szó, amely hajnalcsillagot vagy felkelő fényt jelent.
A Hubble felvételén nem sok a látnivaló, csak egy halvány folt egy hosszú fényíven.
Welch és kollégái felfedezésüket a Nature tudományos lap friss számában tették közzé.
Az Earendel méretében bizonytalanok a tudósok. Legalább ötvenszer akkora, mint a Nap, de a nagyítás pontos arányától függően jóval nagyobb is lehet. Ha csak ötvenszer nagyobb a Naptál, akkor is a valaha megfigyelt egyik legnagyobb csillagról van szó.
A tudósok szerint nagyon valószínű, hogy amit a Hubble észlelt, az valójában egy kettős csillag. Az ilyen párosokban a két objektum egymáshoz közel helyezkedik, ami nagyon gyakori. Ilyen esetekben a páros egyik tagja nagyobb, és ennek a fénye az uralkodó.
