A John Lewis főnöke szerint az 50 év felettiek elvándorlása, akik a Covid-járvány idején hagyták ott a munkaerőpiacot, táplálja a bérinflációt.
Dame Sharon White szerint minden kormánynak „nagyon keményen” el kell gondolkodnia azon, hogyan lehetne több idősebb embert visszavezetni a munkába.
Az Egyesült Királyságban a Covid-19 járvány kitörése óta egymillió, főként 50-es éveikben járó ember hagyta ott a munkát.
Ez „elkerülhetetlenül” bérinflációt okoz, mondta Dame Sharon.
A Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint a „gazdaságilag inaktívak” – vagyis azok, akiknek nincs munkájuk, és nem keresnek munkát – száma magasabb, mint a Covid-járvány előtt. Az 50 és 70 év közötti emberek a nyugdíjazást adják meg a legnépszerűbb indoknak arra, hogy miért nem dolgoznak.
Az üres álláshelyek száma rekordmagas, és a munkaadók, akik vonzóvá akarják tenni és meg akarják tartani az alkalmazottakat, nyomás alatt vannak, hogy emeljék a béreket, ami viszont az inflációt táplálja.
Az infláció, vagyis az árak emelkedésének mértéke jelenleg 40 éves csúcson van, miközben a Bank of England figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság még idén recesszióba kerül.
Az áruházak és a Waitrose szupermarketlánc tulajdonosa, a John Lewis Partnership elnöke a BBC Today című műsorában elmondta, hogy egész pályafutása során „soha nem látott még ehhez foghatót” az ország jelenlegi gazdasági helyzetében.
Dame Sharon, aki korábban a pénzügyminisztérium köztisztviselője volt, elmondta, hogy óvatosan fogalmazott, amikor tanácsokat adott korábbi kollégáinak, de azt mondta, hogy „az egyik terület”, amelyre nem fordítottak „elég figyelmet”, az elmúlt 18 hónapban a munkaerőpiac volt.
„Függetlenül attól, hogy mi történt a Covidból kikerülve, ha a munkaerőpiac ilyen szűkös, ha továbbra is sokkal kevesebb ember dolgozik [vagy] keres munkát, akkor elkerülhetetlenül nagyobb lesz az infláció és a bérinfláció” – mondta.
„Azt hiszem, arra bátorítanám… bármelyik kormányt, hogy tényleg sokkal többet gondolkodjon azon, hogyan lehetne több embert visszacsábítani a munkába.
Nincs olyan vállalkozás az Egyesült Királyságban, amelyiknek ne lenne nagyon nehéz felvenni munkaerőt, mert sokkal több a munkahely, és sokkal kevesebb az álláskereső. Ez egy nagy probléma.”
‘A lockdown megváltoztatta az életszemléletemet’
Steve Willis egy gépjármű-finanszírozási bróker regionális ügyfélmenedzsereként teljes munkaidős állásából vonult vissza, miután „teljesen másképp látta az életet”, amikor a világjárvány tetőpontján szabadságra küldték.
„Az ember fel sem fogja, mekkora stressznek van kitéve” – mondta. A lockdown és a Covid miatt lelassultam, mert nem lehetett semmit sem csinálni.
Az 58 éves, Kentben élő férfi elmondta, hogy a vállalata „nagyon nagylelkű” volt vele, amíg szabadságon volt, de amikor visszatért a munkahelyére, „az egész világ teljesen megváltozott”.
Miután korábban az ügyfelekkel személyesen találkozott az úton, arra kérték, hogy gyakrabban dolgozzon otthonról, és telefonon keresztül intézze az ügyeit.
„Amikor az ember az én koromba ér, elkezd megkérdőjelezni dolgokat: „Miért csinálom ezt? Már nem élvezem” – mondta.
Miután beszélt a cégével, Willis úr beleegyezett, hogy maradjon, és távozása előtt betanítson egy új munkatársat. Most nulla órás szerződéssel dolgozik az NHS-nél, ahol felesége, Grainne teljes munkaidőben dolgozik. És az emelkedő megélhetési költségek ellenére nem tervezi, hogy visszatérjen a teljes munkaidős foglalkoztatáshoz.
„Szerencsés helyzetben vagyunk” – mondta Willis úr. „Nem tudtam volna ezt megtenni, ha a feleségem nem dolgozna teljes munkaidőben. Teljesen élvezi a munkáját. Szerencsés vagyok, hogy nincs jelzáloghitelünk, és a lányom felnőtt”.
Dame Sharon elmondta, hogy „soha nem látott” még „ilyen nehéz tényezők ilyen kombinációját”, amelyek a gazdaságra hatottak munkássága során, amelybe beletartozott az Ofcom főnöki tisztsége is.
„Soha nem láttam még olyat, mint a jelenlegi gazdasági környezet” – mondta.
„Azt hiszem, a legnagyobb aggodalom, ami mindenkit foglalkoztat, az az infláció és az alacsony gazdasági növekedés, valamint az alacsony termelékenység. Úgyhogy szerintem mindannyiunk számára az a legfontosabb kérdés, hogyan kerüljük el a stagflációt?
„Hogyan kerüljük el, hogy az Egyesült Királyság Japánná váljon, ahol nagyon alacsony, nagyon tartósan alacsony a termelékenység és nagyon alacsony a növekedés? Ahhoz, hogy ebből kilábaljunk, a vállalkozásokat beruházásra kell ösztönöznünk.
Dame Sharon szerint a rugalmas nyugdíjazási tervek bevezetése az emberek számára, valamint az idősebb munkavállalók számára a különböző munkakörökre való átképzéshez szükséges képzések bevezetése segíthetne abban, hogy az emberek visszatérjenek a munkába.
„A munkaerőpiacról kiesett egymillió embernek mélyreható, hosszú távú, rendszerszintű következményei vannak. Szeretném, ha több tárgyalás, több nyílt vita és minden bizonnyal több vállalkozások és a kormány közötti tárgyalás lenne ebben a témában” – mondta.
„Kemény kereskedés”
Dame Sharon elismerte, hogy a John Lewis számára az elmúlt hónapokban „nehéz” volt a kereskedelem, és a vállalat megvitatta, hogyan segíthetné a vásárlókat a hűségprogramokon keresztül, valamint a személyzetet.
Elmondta, hogy a John Lewis 400 000 fontról 800 000 fontra, azaz 400 000 fontról megduplázta pénzügyi támogatási alapját, amely egy olyan pénzalap, ahonnan a dolgozók támogatást és kölcsönt igényelhetnek, ha nehézségeik vannak a számlák kifizetésével.
A John Lewis idén 3%-os bónuszt osztott ki 80 000 alkalmazottjának – ami másfél heti bérnek felel meg – és 2%-kal emelte a béreket.
Az áremelkedés jelenlegi üteme azonban 9,4% – a várakozások szerint ez az ütem még az idén 13%-on tetőzik. A Bank of England pedig arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Királyság recesszióba fog zuhanni.
Arra a kérdésre, hogy a John Lewis miért nem emelte a béreket a megélhetési költségek emelkedésével összhangban, Dame Sharon azt mondta, hogy az áruház igyekezett megtalálni az egyensúlyt: „Hogyan biztosítjuk, hogy partnereink képesek legyenek megbirkózni a megélhetési költségekkel, miközben a fizetések megfizethetőségére is gondolunk az üzlet számára” – mondta a BBC Radio 4-nek.
„Úgy gondolom, hogy ugyanazokkal a dilemmákkal, amelyekkel a partnerségnek szembe kell néznie, ugyanazokkal a dilemmákkal néz szembe az egész gazdaság” – tette hozzá.
