Egy új jelentés szerint az Egyesült Királyságban dolgozó munkavállalók hetente átlagosan 76 fonttal többet keresnének, ha a bérnövekedés a pénzügyi válság óta lépést tartott volna a nemzetközi átlaggal.
Ehelyett azonban a reálbérek az Egyesült Királyságban 2007 óta csökkentek – átlagosan 950 fonttal elérve az éves bércsomagot – annak ellenére, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai jelentős bérnövekedést értek el ugyanebben az időszakban a Kereskedelmi Szövetségi Kongresszus (TUC) szerint.
A szakszervezet új kutatása – amely az Egyesült Királyság „fizetéspréselésének” kivételes jellegét mutatja – megállapította, hogy az átlagos éves bérek 4000 fonttal magasabbak lennének, ha Nagy-Britannia 2007 óta lépést tartana az OECD átlagával.
A tory-vezérelt megszorításokat és a közszféra fizetéscsökkentését hibáztatva a szakszervezet sürgette Rishi Sunakot, hogy a közelgő miniköltségvetés középpontjába a magasabb béreket helyezze szerdán, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedett rá az Egyesült Királyság elmélyülő megélhetési válságának kezelésére. .
„Mindenkinek, aki a megélhetésért dolgozik, eleget kell keresnie ahhoz, hogy boldoguljon” – mondta Frances O’Grady, a TUC főtitkára. „Az elmúlt évtizedben a világ nagy részén a munkavállalók fizetésemelést kaptak, de az Egyesült Királyságban a bérek most kevesebbet érnek, mint a pénzügyi válság előtt
„Ez egy döntés volt. Az elmúlt 12 évben a konzervatív miniszterek úgy döntöttek, hogy megszorításokat vezetnek be, csökkentik a közszféra fizetését, és támadják a munkavállalók azon jogát, hogy szakszervezeteiken keresztül alkudjanak ki méltányos fizetésért. A fizetések gyengébb növekedésének éveiben dolgozó családok milliói vannak kitéve a megugró számláknak és áraknak. Minden emelkedik – kivéve a bérek.
„Britanniának fizetésemelésre van szüksége. A kancellárnak a magasabb béreket kell a tavaszi nyilatkozatának középpontjába helyeznie, a minisztereknek pedig a szakszervezeteket és a munkaadókat az asztalhoz kell ültetniük, hogy a gazdaság minden ágazatában kötelező érvényű méltányos bérmegállapodásokról tárgyaljanak a bérek emelése érdekében.”
A legmagasabb éves reálbér-növekedés 2007 óta a balti államokban volt – Litvániában (3,2 százalék), Lettországban (2,8 százalék) és Észtországban (2,5 százalék), ezt követi Lengyelország (2,5 százalék) és Szlovákia. (2,0 százalék) – közölte a TUC.
Az Egyesült Királysághoz hasonló országok elhelyezkedése és ipari fejlettsége szintén sokkal jobban teljesített, mint Nagy-Britannia – például Svédország (1,6 százalék), Norvégia (1,1 százalék), Németország (1,0 százalék), Dánia (0,9 százalék) és Franciaország (0,5 százalék).
Még a pénzügyi válság által leginkább sújtott országok közül is sokan jobban teljesítettek, mint az Egyesült Királyság – köztük Írország, Izland és Portugália.
Az Egyesült Királyságban az átlagos éves fizetésnövekedés 2007 óta -0,2 százalék, és így a 33 OECD-ország közül azon hét ország egyike, ahol a reálbérek növekedése 2007 óta negatív – közölte a TUC.
A januárig tartó három hónapban pedig az Egyesült Királyságban dolgozó munkavállalók reálbére az elmúlt 8 év legnagyobb esését szenvedte el – derült ki az Országos Statisztikai Hivatal (ONS) új adataiból a héten.
Az országos statisztikai hivatal megállapította, hogy az emelkedő árakat figyelembe véve, a fogyasztói árindex által mért inflációval, amely várhatóan akár 8 százalékra is emelkedhet, a rendszeres fizetés 1,6 százalékkal csökkent éves szinten ebben az időszakban.
A Resolution Foundation azonban 4 százalékos csökkenést jósolt 2022-2023-ra, ami az 1970-es évek óta a legélesebb reáljövedelem-csökkenést jelenti.
Annak ellenére, hogy a Pénzügyminisztérium a tavalyi költségvetésben a megugró infláció miatt további 12,5 milliárd fontot vett be a „lopakodó adóból”, a Fiskális Tanulmányok Intézete szerint a kancellár azt tervezi, hogy áprilisban 1,5 százalékkal emeli a nemzeti biztosítási járulékokat.
A Munkáspárt kutatása, amelyet a The Independent e héten osztott meg, azt sugallja, hogy az Egyesült Királyság az egyetlen olyan nagy világgazdaság, amely a megélhetési költségek válsága idején emelte a dolgozók adóját.
A béremelést és a magas költségekkel küzdő családok megsegítését célzó intézkedések során a TUC felszólítja Sunak urat, hogy életkortól függetlenül emelje legalább óránként 10 fontra a minimálbért, és használja fel a késedelmes foglalkoztatási törvényt, hogy új jogosítványokat adjon a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek tisztességes fizetésről tárgyalni, és a közszféra „tisztességes” béremelését finanszírozni.
Emellett sürgeti a kancellárt, hogy javítsa a növekvő energiaszámlákkal küzdők támogatását – az északi-tengeri olaj- és gázipari társaságok nyereségét terhelő rendkívüli adó bevezetésével, az Univerzális Hitel azonnali fellendítésével, energiahitelének támogatással helyettesítésével, a meleg lakások kedvezményének növelésével, és a helyi önkormányzatok által végrehajtott lakásfelújítási program finanszírozásával.
