Brit kutatóknak sikerült megállapítaniuk a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét.
Eredményeik alapján megkérdőjeleződik az a korábbi feltételezés, hogy a köveket hajón szállították Walesből az angliai síkságra.
A szakemberek régóta tudják, hogy a Stonehenge 42 kisebb köve, az úgynevezett kék kövek a nyugat-walesi Preseli-hegységből származnak.
A University College of London szakembereinek vezetésével bemutatták a két kőbánya pontos helyszínét, és azt, hogy mikor és hogyan bányászták ezeket a köveket a térségben. A szakemberek nyolc éven át tanulmányozták a térséget.
Felfedezésünk azért izgalmas, mert egy lépéssel közelebb visz annak a rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miért érkeztek olyan távolról a Stonehenge kövei. Minden más európai neolitikus megalit olyan kövekből készült, amelyeket kevesebb mint 16 kilométerről szállítottak oda.
Azt akarjuk megtudni, miért voltak olyan különlegesek ötezer éve a Preseli-hegység kövei. Építettek-e ott ilyen kőből készült köröket még az előtt, hogy a kék köveket elszállították Stonehenge megépítéséhez” – mondta Mike Parker Pearson, a kutatócsoport vezetője.
A legnagyobb kőbányát mintegy 270 kilométerre találták Stonehenge-től a Preseli-hegység észak lejtőin Carn Geodognál.
“Ez Stonehenge köveinek, a foltos biabáznak az elsődleges forrása. Azért nevezik így, mert a kék kövekben kicsiny fehér foltok vannak. A Stonehenge legalább öt kék köve, de még több is Carn Geodogból származik” – magyarázta Richard Bevins, a Walesi Nemzeti Múzeum geológusa.
A Carn Geodog alatti völgyben egy másik bányát is azonosítottak Craig Rhos-y-felinnél. Ez a Stonehenge egy másik kövének, a riolitnak a forrása.
A szakemberek szerint az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően a walesi kőbányákat könnyebb volt kiaknázni. Mivel a kék kő külszíni bányái természetes, függőleges oszlopokból álltak, az akkori bányászoknak csak éket kellett verni két oszlop közé, hogy kinyerjék a köveket.
A mindkét kőbányánál folyó régészeti feltárásokban emberek készítette kőeszközöket, illetve kövek maradványait és padozatokat is találtak. A kőbányák korát ötezer évben határozták meg a szakemberek.
A kutatócsoport úgy véli, hogy a Stonehenge eredetileg kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt és homokkőtömbjeit mintegy 500 évvel később kapta.
A szakemberek eredményei alapján megkérdőjeleződik az a feltevés, hogy a kövek a tengeren keresztül hajón érkeztek a mai Anglia területére.
Vannak, akik úgy vélik, hogy a kék köveket délre a mai Milford Haven-i kikötő felé vitték, tutajokra erősítették és a Bristoli-csatornán vitték végig a Salisbury síkság irányába.
Ám ezek a bányák a Preseli-hegység északi részén vannak. A megalitokat egyszerűbb volt végig szárazföldön szállítani – mondta Kate Welham, a Bournemouthi Egyetem professzora. (MTI)
Felejtsd el a drága külföldi pénzküldést! Tudunk jobbat.
