Itt a tavasz, s vele együtt a tavaszi óraátállítás. A nyári időszámítás első napja Európában mindig március utolsó vasárnapjára esik, míg a téli időszámítás kezdő napja október utolsó vasárnapja.
2017-ben március 26-án vasárnap veszi kezdetét a nyári időszámítás, amikor is hajnali 2 óráról 3 órára kell átállítani az óráinkat. A kevesebb alvásért talán kárpótol bennünket az egyre kellemesebb időjárás. A nappalok hosszabbodnak, később sötétedik, s egy-egy hosszabb munkanap után sem sötétben kell hazaindulnunk. Kevesen tudják, hogy honnan is ered valójában az óraátállítás és mi célból jött létre, ezért röviden összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A nyári időszámítás ötletét először Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben. Írásában javaslatot tett a “világítás költségeinek csökkentésére”. Elképzelése szerint világításra használt gyertyákkal lehetne spórolni. 1895-ben George Vernon Hudson 2 órás átállítást javasolt, s bár az ötletére volt érdeklődés, nem vezették be. Az angol William Willet nevéhez fűződik az első komolyabb próbálkozás 1905-ben, mely szerint állítsák előbbre az órákat nyáron a nappali világosság jobb kihasználása miatt.
Először 1908-ban terjesztett törvényjavaslatot az angol alsóház elé. A brit parlamentben 1909-ben tárgyalták először, azonban a javaslatot többen ellenezték és nem került elfogadásra. A javaslatot 1910-ben, 1911-ben és 1912-ben újra benyújtotta, de a brit parlament minden alkalommal elutasította azt. Willet 1915-ben meghalt, még az ötlete megvalósulása előtt.
Németország volt az első ország, aki bevezette a nyári időszámítást és az óraátállítás rendszerét 1916 április 30-án a mesterséges világítás helyettesítésére. Nagy-Britannia rövidesen követte őket, 1916-ban fogadták el a nyári időszámítás törvényt, az első brit nyári időszámítás időpontja 1916 május 21 volt.
Az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be, amikor is belépett a háborúba. Magyarországon ugyan korábban is volt már óraátállítás, folyamatosan csak 1980 április 6-a óta alkalmazzuk villamosenergia-megtakarítási céllal. Az Európai Unióban 1996 óta minden államban egységesen azonos naptári napon állítunk órát.
Az óraátállítás oka elsősorban az energiamegtakarításban és a környezetvédelemben keresendő, azonban sokak szerint az egy órával hosszabb természetes világítás azoknak is kedvez, akik a napi kötelező tevékenységük után szabadtéri sportokat űznek. Hosszabb ideig végezhető szabadtéri munka, játék és a tapasztalatok szerint minden életkorban több időt töltünk a szabadban ez idő tájt.
A jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma, sőt a bűncselekmények száma is, hiszen kevesebbet tartózkodunk az utcákon este sötétedés után amikor is a támadások lényegesen gyakoribbak, mint reggel. Minden óraátállításkor sokaknál jelentkezik az időzóna váltási szindróma, vagyis a jet lag, mint amikor repülőgéppel utazunk több időzónán át.
Akár napokig is bágyadtak és ingerültek lehetünk, kell pár nap mire “észhez térünk”. Különösen a kisgyerekeket, az idősebbeket és az alvászavarokkal küzdőket zavarhatja meg az óraátállítás. Az átállást követő néhány napban legyünk óvatosabbak a közlekedésben és türelmesebbek egymással.
Az okostelefonok, internetre kötött számítógépek beállítástól függően automatikusan frissítik az időt, azonban a mechanikus, kézi felhúzású órákat, a sütő óráját és néhány autós órát manuálisan nekünk kell újra beállítanunk.
Kevesebbet alszunk tehát, s egy órával rövidebb is lesz ez a hétvégénk, de igyekezzünk azt hasznosan eltölteni és az Angliában élő édesanyákat ne felejtsük el felköszönteni egy szál virággal anyák napja alkalmából.
