A britek többsége szerint Boris Johnson miniszterelnöknek le kellene mondania a koronavírus-járvány elleni korlátozások idején tartott Downing Street-i partik botránya miatt, még nagyobb többség azonban nem számít arra, hogy Johnson ezt meg is teszi. A brit kormányfő szerda délutáni sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy nem kíván távozni tisztségéből.
A legnagyobb brit közvélemény- és piackutató cég, a YouGov a partik ügyének közigazgatási vizsgálatáról szóló, a kormányt és Johnsont számos pontban erőteljesen elmarasztaló jelentés szerdai közzététele után végzett országos gyorsfelmérést, amelynek résztvevői közül 59 százalék vélekedett úgy, hogy Johnsonnak le kellene mondania.
A válaszadók 30 százaléka mondta azt, hogy a konzervatív párti miniszterelnöknek jelenlegi tisztségében kell maradnia.
Az átlagon belül a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt szavazóinak 88 százaléka, a kormányzó Konzervatív Párt támogatóinak 27 százaléka szeretné Boris Johnson távozását a kormányfői posztról.
Arra a kérdésre azonban, hogy szerintük Johnson valóban lemond-e, mindössze 2 százalék válaszolta azt, hogy biztosan, további 5 százalék szerint “valószínűleg” megteszi ezt.
A válaszadók 48 százaléka szerint ugyanakkor Boris Johnson valószínűleg, 35 százalék szerint biztosan nem távozik posztjáról, vagyis 83 százalék nem számít a kormányfő lemondására.
Boris Johnson a vizsgálati jelentés közzététele után tartott Downing Street-i sajtóértekezleten megerősítette, hogy nem kíván távozni tisztségéből.
Az ezt firtató kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: “elsöprően erőteljes” meggyőződése, hogy folytatnia kell annak a választási programnak a végrehajtását, amelyre a választók nagy többséggel voksoltak.
Johnson a 2019-es országos parlamenti választásra utalt, amelyen az általa vezetett Konzervatív Párt negyven éve nem látott arányú győzelmet aratott, és 80 fős – a brit parlamenti rendszerben rendkívül kényelmesnek számító – alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.
A szerdai YouGov-felmérés résztvevőinek 74 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy véleményük szerint Boris Johnson tudatosan hazudott-e arról, hogy megsértette-e a koronavírus-járvány megfékezésére saját kormánya által elrendelt korábbi korlátozásokat. A válaszadók 13 százaléka vélekedett úgy, hogy Johnson nem hazudott tudatosan ebben a kérdésben.
Johnson a közkeletűen “partygate” néven emlegetett botrány kipattanása után többször is kijelentette az alsóházban, hogy nem történt törvénysértés.
Az ügyben lezajlott külön rendőrségi vizsgálat eredményeként azonban a Scotland Yard összesen 126 pénzbírságot rótt ki 83 kormánytisztviselőre és hozzátartozóra, köztük Johnsonra és feleségére, valamint Rishi Sunak pénzügyminiszterre.
Boris Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő miniszterelnök, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtottak.
E vizsgálatok és büntetések előzményeként az év elején kiderült, hogy a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, társasági összejövetelt is tartottak, nem egyszer Boris Johnson részvételével.
Az ügyben egy parlamenti szakbizottság is vizsgálódik annak megállapítására, hogy Boris Johnson félrevezette-e az alsóházi képviselőket a zárlatok idején tartott összejövetelek ügyében.
A brit kormány által érvényben tartott magatartási szabályok egyértelműen elvárják minden olyan kormánytag lemondását, akiről bebizonyosodik, hogy bármilyen ügyben tudatosan félrevezette a parlamentet.
