Részben a nagy energiaipari cégek profitjára kirótt átmeneti különadókból kompenzálja a háztartások emelkedő megélhetési költségeit a brit kormány.
Rishi Sunak pénzügyminiszter csütörtökön a londoni alsóházban bejelentette: a kormány októberben az eddigi 200 fontról 400 fontra (180 ezer forintra) emeli az éves költségvetési hozzájárulást a brit háztartások energiaszámláihoz, és eltörli e juttatás visszatérítési kötelezettségét. Így a költségvetés gyakorlatilag 400 font térítésmentes hozzájárulással csökkenti az összes brit háztartás idei energiaköltségét.
Sunak bejelentette azt is, hogy a legrosszabb anyagi helyzetben lévő háztartások külön 650 font egyszeri juttatásban részesülnek a megélhetési költségek évtizedek óta nem mért ütemű emelkedésének ellentételezésére.
A brit statisztikai hivatal (ONS) minapi beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 9 százalékkal emelkedett a márciusi 7 százalékos növekedés után.
Az áprilisi tizenkét havi inflációs ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában. A statisztikai hivatal beszámolója szerint azonban a modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb 1982-ben volt a múlt havinál gyorsabb az éves brit infláció.
A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.
Csütörtöki alsóházi tájékoztatóján a brit pénzügyminiszter bejelentette: az olaj- és a földgázipari szektor az elmúlt időszakban “rendkívüli profitra” tett szert, mégpedig nem a kockázatvállalásban, az innovációban vagy a hatékonyságban bekövetkezett változások, hanem a globális nyersanyagárak emelkedése miatt, amelynek felhajtóerejét részben Oroszország Ukrajna elleni háborúja adja.
Ebből a meggondolásból a brit kormány átmeneti intézkedésként 25 százalékos adót vet ki az olaj- és gázipari vállalatok profitjára. Ezt a különadót felszámolják, amint a nyersolaj és a földgáz ára “történelmi összehasonlításban normálisabbnak tekinthető” szintekre tér vissza – hangsúlyozta Rishi Sunak.
Hozzátette: annak érdekében, hogy ez a különadó ne a beruházások rovására menjen, a vállalatok az általuk beruházásokra fordított minden egyes font után 90 százalékos adókedvezményben részesülnek.
A brit pénzügyminiszter kijelentette: a kormány becslései szerint ezek az adóintézkedések a következő egy évben 5 milliárd font költségvetési bevételt eredményeznek, és a kormány ebből is hozzá tud járulni a családok megélhetési költségeihez.
