Az Egyesült Királyságban élő magyarok számára fontos kérdés az, hogy mi történt eddig a Brexit megszavazása óta, és főleg milyen változásokra lehet számítani a szigetországban. A Brexit hatással van mindenki életére, akár külföldről érkezett munkavállaló, akár itt született állampolgár. Történelmi lépés ez, a mindennapi élet számos területét meghatározza, politikai, gazdasági, kulturális és érzelmi hatásokat gerjeszt.
A Brexit-szavazás és közvetlen hatásai
2016 június 24- én Nagy-Britanniában népszavazást tartottak arról, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e az Európai Unióból. 33 és fél millióan vettek részt a szavazáson, ez a jogosultak 72 százaléka. 52% szavazott a kilépés, 48% az EU-ban maradás mellett. Nem óriási a különbség, de elég volt ahhoz, hogy a britek történelmi jelentőségű lépésre sürgessék a vezetőiket, azaz kezdjék meg az EU-val a tárgyalásokat Nagy-Britannia kilépésére vonatkozóan.
A szavazás eredménye sokkolta a világot. A Brexit hatásai azonnal érezhetővé váltak, és azóta is folyamatosan meghatározó szerepet játszanak mind a brit mind a világpolitikában. Az angol font harmincéves mélypontra zuhant azonnal. David Cameron, akkori miniszterelnök könnyeivel küszködve mondott le és adta át Theresa May asszonynak a feladatot, hogy kivezesse Nagy-Britanniát az Unióból.
Számos tiltakozó akciót, EU-párti tüntetést szerveztek és rengetegen fejezték ki aggodalmukat az EU-ból való távozás kapcsán. Nagy-Britannia saját berkein belül is komoly ellentétek alakultak ki, hisz Skóciában és Gibraltáron is a maradáspártiak győztek.
A skót miniszterelnök, Nicola Sturgeon, a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt vezetője rögtön kijelentette, hogy a skót szavazók egyértelműen az Európai Unióban tervezik a jövőjüket. Hamarosan nyíltan is megfogalmazta Skócia önállósodási szándékát amennyiben megvalósul a Brexit.
Az észak-ír, Sinn Féin, a katolikus britellenes mozgalom vezetője szintén erőteljesebben szállt síkra az ír sziget két országának egyesítése mellett, miután Észak-Írország 56%-ban a maradás mellett szavazott. Az Egyesült Királyság kormányának a belső szétesés veszélyével is szembe kell néznie, a nemzetközi tárgyalások mellett.
Természetesen a Brexit hatásai a társadalomban is élesen érezhetővé váltak azonnal. Nyílttá váltak a brit polgárok közötti ellentétek, szabadabban nyilvánultak meg a szélsőséges erők. Fellángolt az idegengyűlölet, több külföldi polgárral szemben elkövetett atrocitásról számolt be a média. Mindenkit rosszul érintett a font zuhanása, ez a távozáspárti szavazók nagy részét felrázta.
Többen eszméltek rá arra, hogy a gazdaság kockázatos változások elé néz. Mamutcégek, bankok és befektetők sora jelentette be, hogy kivonul a szigetországból. Nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Királyság stabil pénzügyi helyzete és a világban történelmileg betöltött vezető szerepe megrendült.
A maradáspártiak újabb szavazást követeltek. Azt hangoztatták, hogy a Brexitet megszavazók nem igazán voltak tisztában azzal, hogy az Unióból való kilépés milyen bel-és külpolitikai, pénzügyi, gazdasági és társadalmi veszteségekkel jár. Theresa May miniszterelnök azonban bejelentette, hogy a kormány a Brexit szavazás eredményét magára nézve kötelezőnek tartja, azaz a többség akaratának megfelelve a kilépés módjainak kidolgozásával foglalkozik.
Az EU tárgyalások
A szavazás után 9 hónappal, 2017 március 29-én Theresa May hivatalossá tette Nagy-Britannia kilépési szándékát, a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával. Ezzel útjára indult az a várhatóan kétéves tárgyalássorozat és kilépési folyamat, mely az Európai Unión kívülre helyezi az Egyesült Királyságot.
Az Unió bennmaradó 27 országának képviselői Donald Tusk vezetésével felállították a tárgyalásokat lefolytató bizottságot, és meghatározták a kilépés főbb irányelveit. Az EU 2019 márciusára prognosztizálja a britek EU tagságának megszűnését. A francia elnök szerint a kilépés költségeit Nagy-Britanniának kell állnia, és a briteknek érezniük kell, hogy rosszabb lesz nekik a kilépést követően.
Donald Tusk a tárgyalásokra szóló meghívólevelében hangsúlyozta, hogy az Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni viszonyáról, kereskedelmi kapcsolatairól csak akkor lehet tárgyalni, ha a kilépést szabályozó megállapodás főbb kérdéseiben megfelelő ütemben születnek egyezségek. Ilyen főbb kérdés a brit pénzügyi kötelezettségek és a határellenőrzés mellett a tagállamok állampolgárainak helyzete.
A tárgyalások előkészítése mindkét fél részéről megkezdődött, de Nagy-Britannia belpolitikai eseményei miatt lassultak. Meg kellett várni a június 8-ára kiírt választások eredményét. Theresa May előrehozott választásokat kezdeményezett annak reményében, hogy a konzervatívok megszilárdíthatják vezető pozíciójukat és az ő Brexit csomagjuk nagy támogatottsággal valósulhat majd meg.
A kormány javaslatai eddig is átmentek a parlamenten (annak ellenére, hogy az alsó házban pusztán 10 fős többsége volt a pártnak) de abban reménykedtek, hogy a polgárok az ő kemény Brexit programjuk mellé teszik le voksukat. Azonban ez most nem így történt.
A választások után továbbra is a Theresa May vezette konzervatív kormány maradt, lényegében változatlan személyi összetétellel, ám kormányzati többségét elvesztette. Így a kemény Brexit nem valósulhat meg. Kormánytöbbséget az Északír Unionista Párttal (DUP) koalícióra lépve tudnak a konzervatívok megtartani, de a DUP a soft Brexit híve, azaz Theresa May nem tud olyan keményen tárgyalni Brüsszelben, mint szeretett volna.
Theresa May és kormányának a vártnál gyengébb választási szereplése nemcsak a Brexit iránti kemény elkötelezettségüknek köszönhető. Több intézkedésük is van, ami nem nyerte el még a saját választóinak tetszését sem. A legjobb példa erre az idősek szociális ellátásának korlátozásáról szóló terv, de más szociális támogatást érintő változás is erősen borzolja a kedélyeket.
A brit választópolgárokat elsősorban az őket érintő szociális kérdések és a közbiztonsággal kapcsolatos intézkedések foglalkoztatták a választás időpontjában. A megnövekedett terrorveszély, a közelmúltban elkövetett manchesteri és londoni támadások természetszerűen a biztonság kérdéseire irányították a szavazók figyelmét. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője, rámutatott, hogy Theresa May még belügyminiszterként elrendelte a rendőrség létszámának csökkentését.[metaslider id=8796]
A brit kilépés módozatai
Azonban minden belpolitikai nehézség ellenére a Brexit tárgyalásokat meg kell kezdeni, erre már az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk is figyelmeztette a briteket. A két évre beállított óra ketyeg. A kilépés meg fog történni, ezért fontos lenne kölcsönösen elfogadható megegyezést kötni. Ehhez azonban mihamarabb meg kell kezdeni a tárgyalásokat, mert ezek várhatóan nem mennek majd gördülékenyen.
Egyes szakértők a no deal, azaz a kölcsönös megegyezés nélküli szcenáriót is latolgatják. Egy ilyen fordulat esetén a Brexit bombaként robban majd, különféle zavarokat okozva. Határ-és vámellenőrzések lépnek érvénybe olyan helyeken is, ahol már emberemlékezet óta nem volt ilyen, például az ír oldalon. A szigetországba való be-és kilépés, még a turistavízum kérdése is bizonytalan lenne.
A globális kereskedelemben káosz tör majd ki, hisz az EU szabályozás érvényét veszti. Újak hiányában a világkereskedelem nem tud majd a brit piachoz viszonyulni. EU állampolgárok milliói, illetve a tagországokban élő másfél millió brit állampolgár jövője kérdőjeleződne meg. Az amerikai The Atlantic elemzői szerint egy no deal kilépés nemzeti megalázottsághoz vezetne, milliárdos vesztésegeket okozva.
Guy Verhofstadt, az EU Brexit tárgyalója szerint a brit választások további nehézségeket hoztak az amúgy is bonyolult tárgyalásokba. A hard Brexit nem élvez egyértelmű támogatottságot a szigetországban és a kormány nem élvez többséget a parlamentben. Mindez az EU számára azt jelenti, hogy nincs egyértelmű brit álláspont és a Brexit-tárgyalások a sok belpolitikai egyeztetés miatt elhúzódnak majd. Az Independent szakértői megállapítása az, hogy a brit választási eredmények a hard Brexit végét jelentik.
A soft Brexit azt jelenti, hogy kölcsönösen elfogadott, mindkét fél számára előnyösen fenntartható megállapodás születik. Ebben az esetben Nagy-Britannia továbbra is szoros kötelékekkel fűződik az Európai Unióhoz. Valamilyen formában továbbra is tagja marad az európai piacnak és a szabad mozgást csupán bizonyos fokig korlátozhatja.
Jelenleg a brit kormány bízik egy kedvező megállapodás létrejöttében, de Theresa May nem zárta ki egy no deal kilépés esélyét sem. A britek ebben a szellemben kezdik meg a tárgyalásokat, június második felében.
A szabad kereskedelem és a szabad mozgás a két kulcskérdés. Az Egyesült Királyság nem kíván az Európai Unió tagja lenni, ennek a tagságnak az árát megfizetni. Új kereskedelmi megállapodásokat szeretne kötni az Európai Unióval, ami esetleg tartalmazhat a jelenlegihez hasonló szabad kereskedelmi paktumokat is.
A szabad mozgásra vonatkozóan a britek azt szeretnék, ha önállóan dönthetnének arról, hogy ki léphet be az országukba. Olyan ellenőrzési feltételeket fognak kidolgozni, melyek csupán a számukra hasznos és biztonságos külföldiek számára teszik lehetővé a belépést és különösen a letelepedést.
Ennek feltételrendszere nem világos. Egyesek a jelenlegi ausztrál bevándorlási törvényekhez hasonlóan képzelik el, mások az amerikai példát tartják követhetőnek. A munkavállalási engedély, a nyelvtudás, és valamilyen vízumrendszer kialakítása szerepelnek a szempontok között.
Brexit okozta változások
Az Egyesült Királyságban élő és dolgozó EU polgárok, köztük mi, Angliában élő magyarok is érthető aggodalommal figyeljük az aktuális fejleményeket. Számtalan találgatás, álhír és rémtörténet kering arról, hogy mi történhet a kilépés után. Az az egy biztos, hogy a brit kilépés egy folyamat, tehát semmi drasztikus lépés nem fog egyik napról a másikra történni. A brit kormány is igyekszik nyugalomra inteni a kétségbeeső polgárokat, hivatalos portálján közli a valóban érvényben lévő változásokat.
Azt, hogy a szigetországban dolgozó EU állampolgárok aggódnak jövőjükért mi sem bizonyítja jobban, mint a Home Office (Belügyminisztérium) adatai arról, hogy óriási mértékben megnövekedett a Permanent Residence Card (állandó tartózkodási engedély) iránti kérelmek száma. Több mint 200 új alkalmazottat vettek fel a Liverpoolban működő hivatalba, hogy fel tudják dolgozni a beérkező kérelmeket, és így is hosszabb eljárási idővel kell számolni.
Természetesen, akik már több mint öt éve élnek életvitelszerűen Nagy-Britanniában igyekeznek biztosítani az itt maradásukat. Mindez érthető, ha a munkájuk stabil, a gyerekeik már ide szocializálódtak, esetleg ingatlan hitelük van, vegyes házasságban élnek, vagy egyszerűen csak szeretnek Angliában élni.
Megnövekedett a szigetországból haza vagy más országba költözők száma is. Azok az itt dolgozó külföldiek, akik amúgy sem tervezték véglegesre az itteni életüket most indíttatást éreztek arra, hogy körülnézzenek otthon, vagy a világban más lehetőségek után.
Az angol fontban őrzött megtakarítások sajnos vesztettek értékükből, így sokan keserű szájízzel hagyják el az országot. Emellett többen a közhangulatra hivatkoznak és arra, hogy szerintük az Egyesült Királyság politikai és gazdasági öngyilkosságot követ el azzal, hogy kilép az EU-ból.
Ezzel párhuzamosan megcsappant az angliai munkavállalási kedv is. Jóval kevesebb új munkavállaló érkezik az Egyesült Királyságba. Erről, leginkább az NHS (a brit Egészségbiztosító) híradásiból szerezhetünk tudomást. Illusztris példa az EU tagállamokból érkező egészségügyi dolgozók, elsősorban nővérek, ápolók helyzete.
Az NHS adatai szerint 2017 áprilisában 46 új munkaerő regisztrált náluk, míg 2016 júliusában 1304. Ez az óriási csökkenés súlyos gondokat okoz az amúgy is több sebből vérző NHS számára. Így a vezetői nyilvánosan hívták fel a kormány figyelmét arra, hogy az EU-ból érkező egészségügyi dolgozók nélkül ellehetetlenül a brit betegellátás.
A gazdaság számos szektora jelezte, hogy érezhetően megszenvedi a Brexit hatásait már most. A szakértők sürgették a kormányt, hogy mihamarabb biztosítsa a külföldi munkavállalók jogait. A Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) adatai szerint a Brexit megszavazása előtt átlagban 60000 EU munkavállaló érkezett az országba negyedévente, míg ez a szám már 2016 szeptemberére mintegy felére csökkent. Árulkodó adat az is, hogy az élelmiszeripari dolgozók 30%-a EU munkavállaló, illetve a háztartásban segítők (takarítás, gondozás) közel negyede származik az EU tagállamokból.
Aggodalmukat fejezték ki a brit egyetemek is, hisz a külföldről érkező diákok száma jelentős. A kormány a következő tanévre (2017/18) garantálta, hogy az EU tagállamokból érkező diákok változatlan, a brit állampolgár diákokhoz hasonló feltételekkel tanulhatnak tovább.
A továbbiak azonban az EU tárgyalásoktól függően változhatnak. Az egyetemek arra számítanak, hogy az EU-ból érkező diákok veszítenek az őket eddig megillető jogokból. Valószínűsítik, hogy a tanulmányaikra és a megélhetésükre vonatkozó költségeik erősen megnövekednek majd. Ehhez kapcsolódik a közelmúltban nagy nyilvánosságot kapott átfogó egészségbiztosítás, a CSI kérdése is.
Marad a bizonytalanság
Az biztos, hogy Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, előre láthatóan 2019 márciusában. Mindkét fél törekszik a kölcsönösen előnyös megegyezésre, azaz a soft Brexitre, de a no deal, a megegyezés elmaradása sem zárható ki teljesen. Emiatt az összes többi kérdés bizonytalan. Teljesen más jövőképet rajzol ugyanis az egyik kilépési mód, mint a másik.
A mostani választási eredmény és annak következményei nagyobb reményeket ébreszthetnek az EU munkavállalók, köztük az Egyesült Királyságban élő magyarok szívében. Most már nemcsak az EU tagállamok, hanem brit belső erők is keményebben kardoskodnak az EU állampolgárok helyzetének mielőbbi tisztázása, jogainak megszilárdítása mellett. Minden érintett figyelme szegeződjön a most kezdődő Brexit tárgyalásokra!
- Lehetne olcsóbb a külföldi pénzküldés? Szerintünk igen.
- Itt a Te szöveges hirdetésed is futhatna! Érdekel? Katt ide.
- Facebook oldalunkat itt tudod követni:
