Novembert írunk, de továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagja az Egyesült Királyság. A legutolsó, e hét elejéig érvényben volt határidő szerint csütörtök éjjel léptek volna ki az EU-ból a britek.
A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint már idén tavasszal, március 29-én szűnt volna meg, azonban a márciusi EU-csúcson több tagállam engedélyezte a halasztást Theresa May kérésére. A hosszabbításra azért volt szükség, mert nem sikerült elfogadtatni a londoni parlamentben a Brexit feltételrendszeréről tavaly novemberben elért megállapodást.
Az első haladék május 22-ig tartott volna, de csak abban az esetben, ha a londoni alsóház március 29-ig, az eredeti kilépési határidőig elfogadta volna a Brexit-megállapodást. A londoni parlament alsóháza azonban éppen aznap szavazta le harmadszor is az egyezményt.
Ezután életbe lépett a márciusi EU-csúcson erre az esetre előre megállapított alternatív, április 12-i határidő. Ennek alapján ha az április 11-én hajnalban véget ért EU-csúcson nem sikerült volna egyezségre jutni a Brexit még további, ezúttal október 31-ig terjedő halasztásáról, az Egyesült Királyság EU-tagsága már április 12-én megállapodás nélkül megszűnt volna.
Az Egyesült Királyság csütörtök éjfélkor is megállapodás nélkül, rendezetlen körülmények között lépett volna ki az EU-ból. A jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson által részben újratárgyalt Brexit-megállapodást sem ratifikálta még a londoni parlament. Az alsóház az egyezmény általános alapelveit október 22-én jóváhagyta, de rögtön leszavazta a megállapodás teljes körű ratifikációjára kidolgozott menetrendet.
E második szavazás után Boris Johnson bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit további halasztására vonatkozóan.
Johnsont egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben aláírt törvényben kötelezték a további halasztási kérelem beadására. A törvény október 19-ig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására, vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet. Előírták továbbá az újabb halasztás kezdeményezését arra az esetre, ha egyik kritérium sem teljesül.
Mivel október 19-ig egyik feltétel sem teljesült, Johnson a törvény alapján aznap éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri.
Ezt a levelet azonban nem írta alá. Mellékelt egy levelet, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével. Valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.
Tusk hétfőn bejelentette, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a Brexit további halasztását kezdeményező brit indítványt. A halasztás a brit kezdeményezésnek megfelelően 2020. január 31-ig terjedhet.
A határidő ugyanakkor meglehetősen rugalmas. Amennyiben London valamelyik köztes hónapban ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodást, annak a hónapnak a végén – vagyis november 30-án vagy december 31-én – is megszűnhet a brit EU-tagság.
Boris Johnson időközben előrehozott választások kiírását kezdeményezte az alsóházban. A kezdeményezést a parlamenttel folytatott hosszas tusakodás után, negyedik kísérletre ezen a héten el is fogadtatta. Az előrehozott választásokat december 12-én tartják.
A Brexit halasztásának engedélyezéséről hozott uniós döntést a brit kormány hétfőn elfogadta. Az Európai Tanács elnökét erről értesítő levelében a brit miniszterelnök azt írta: attól tart, hogy a mostani brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.
Boris Johnson közölte Donald Tuskkal, hogy éppen emiatt kezdeményezte az előrehozott választások kiírását decemberre. Egy olyan új parlament megválasztása végett, amely képes a brit alkotmányos normáknak megfelelően rendezni ezt a kérdést. (MTI)
