Kölcsönös biztonsági biztosítékokról írt alá egyezményeket szerdán Nagy-Britannia Svédországgal és Finnországgal. A megállapodások aláírásáról kiadott politikai nyilatkozatok kitérnek a két észak-európai ország NATO-csatlakozásának lehetőségére.
Boris Johnson brit miniszterelnök a Downing Street ismertetése szerint először Magdalena Andersson svéd kormányfővel, majd Sauli Niinistö finn elnökkel írta alá a két egyezményt Svédországban és Finnországban tett egynapos szerdai villámlátogatásán.
A Svédországgal kötött megállapodás aláírása után Johnson kijelentette: a megállapodás lehetővé teszi a hírszerzési értesülések szélesebb körű megosztását, kiterjedtebb közös hadgyakorlatok megtartását és a közös technológiai fejlesztési programok bővítését.
A svéd miniszterelnökkel tartott közös sajtóértekezletén – arra a kérdésre, hogy Svédország milyen jellegű brit segítségre számíthat – Boris Johnson úgy fogalmazott: ha Svédországot támadás érné és Londonhoz fordulna segítségért, “mondani sem kell”, hogy Nagy-Britannia segítséget nyújtana, de ennek jellege attól függne, hogy a svéd kormány pontosan milyen támogatást igényel.
A brit-svéd biztonsági egyezmény szerdai aláírásáról kiadott közös politikai nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy ha a két ország bármelyikét katasztrófa vagy támadás érné, az érintett ország kérése esetén a másik “különböző módokon” segítséget nyújtana, és e segítségnyújtás “történhet katonai eszközökkel is”.
Magdalena Andersson a sajtóértekezleten kijelentette: Svédország a Nagy-Britanniával kötött egyezmény aláírása után nagyobb biztonságban van, mint eddig, akkor is, ha úgy dönt, hogy csatlakozik a NATO-hoz, de akkor is, ha nem lesz az atlanti szövetség tagja.
Arra a kérdésre, hogy Svédország milyen reakcióra számít Moszkva részéről, ha kérné felvételét a NATO-ba, a svéd kormányfő csak annyit mondott:
Oroszország már jelezte, hogy reagálna a svéd NATO-csatlakozási kérelemre, de nem egyértelmű, ez milyen válaszlépéseket jelentene orosz részről.
Magdalena Andersson szerint az eddigi nyilatkozatokból az lenne valószínűsíthető, hogy Oroszország növelné katonai jelenlétét az északi térségben.
A londoni miniszterelnöki hivatal szerdai tájékoztatása szerint Boris Johnson svédországi és finnországi látogatásán biztosította vendéglátóit, hogy Nagy-Britannia tántoríthatatlanul támogatja a NATO “nyitott ajtók” politikáját, vagyis a szövetség nyitottságát új tagok felvételére.
Ugyanezt a minap Liz Truss brit külügyminiszter is hangsúlyozta, kifejezetten Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozásának kérdésével kapcsolatban.
Truss egy londoni politikai fórumon felszólalva kijelentette: a NATO “nyitott ajtók” politikája “szent és sérthetetlen”, és ha Finnország és Svédország az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul úgy dönt, hogy csatlakozni kíván az észak-atlanti szövetséghez, akkor ezt a két országot a lehető leggyorsabban integrálni kell.
A brit miniszterelnök szerda este Sauli Niinistö finn elnökkel is biztonsági egyezményt írt alá.
A Downing Street tájékoztatása szerint ebben a megállapodásban is szerepel, hogy London elkötelezetten támogatja a NATO “nyitott ajtók” politikáját.
A brit-finn biztonsági egyezményhez fűzött politikai nyilatkozat szerint Nagy-Britanniának szilárd meggyőződése, hogy ha Finnország kéri felvételét a NATO-ba, az hozzájárulna az egész észak-atlanti térség biztonságához.
Szerepel ebben a politikai nyilatkozatban is az a kitétel, amely szerint ha a két ország bármelyikét katasztrófa vagy támadás érné, az érintett ország kérése esetén a másik “különböző módokon” segítséget nyújtana, és e segítségnyújtás “történhet katonai eszközökkel is”.
A londoni miniszterelnöki hivatal szerda esti tájékoztatása szerint Johnson Helsinkiből felhívta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt és tájékoztatta svédországi és finnországi tárgyalásairól.
