Ittatok már fekete teát tejjel? Kinek hogy ízlett? Teázzunk vagy ne teázzunk angolosan? Egyáltalán honnan ered ez a különös szokás Angliában? Miért isszák a teát tejjel az angolok?
Angliába érkezésünk után nem sokkal meghívást kaptunk egy helyi ismerősünktől, arra a bizonyos délutáni teára. Nem kérdezte, hogyan kérjük az italt, egyszerűen csak elkészítette, és odaadta. Fekete tea volt, tejjel.
Mi, akik a bölcsőde és óvoda dada nénijének cukros citromos teáihoz szoktunk, amit később a menza ízetlen, de teának nevezett itala váltott fel, igazán furcsálljuk, hogy az angolok a teát tejjel isszák. De vajon miért isszák a teát tejjel az angolok?
Honnan ez a különös szokás? Egy kisebb nyomozásba kezdtem, hogy ezt kiderítsem. Kérdezősködtem, olvasgattam, most megosztom veletek, hogy mire is jutottam.
A tea portugál utazók közvetítésével került Európába. A 17. században még a legnagyobb teázóknak a franciák számítottak. Az angolok teázási hagyományukat II. Károly király feleségének, Breganzai Katalinnak köszönhetik.
A portugál hercegnő szenvedélyes teafogyasztó volt, általa ismerte meg az angol udvar a teát. Ezt követően már csak rövid idő kellett, hogy Angliában nemzeti itallá váljon.
A király minden nap, reggel és délután választott magának egy udvarhölgyet, akivel elvonult egy kis „privát” időre, a királynőnek azonban ez egyáltalán nem tetszett, egy okos nőhöz méltón, rafinált ötletével sikerült is megakadályoznia férje hűtlenségét.
Az udvarhölgyeknek parancsba adta, hogy minden nap 4 órakor közösen fogyasszanak el egy teát, közben hosszan beszélgettek a világ dolgairól. Így a király hoppon maradt, az udvarhölgyek jóvoltából pedig egyre jobban elterjedt a délutáni teázás szokása az angolok között.
De miért került a forrázott italhoz tej? A szokás, miszerint a teához tejet tesznek valószínűleg Franciaországból ered. Először a francia polihisztor, Madame de la Sablière kínálta vendégeinek tejjel a teát, azért, hogy értékes kínai porcelán csészéit megóvja a repedéstől.
A csészékbe először került a hideg tej, majd erre öntötték a forró italt. Van, aki szerint a tej csökkentette a tea keserűségét és kevésbé koszolta be a csészéket, tehát ezért tették bele.
Kaptam azonban egy igazán érdekes választ is és őszintén, akár igaz, akár nem, nekem ez tetszik a legjobban. A teafű igen drága cikknek számított, a tej pedig olcsó volt. A szegényebb réteg megtöltötte a csészét az olcsó tejjel, majd ehhez adta hozzá az értékes teát.
A gazdagok megengedhették maguknak, hogy a drága teához még egy kis tejet is hozzá adjanak. Az ital ízében nem tesz különbséget, hogy a tejhez adják a teát vagy a teához a tejet, azonban jelzi, hogy a család melyik rétegből származik.
Elveszíti a jótékony hatását? Nos, nemrégiben egy kutatás eredményeként Oxfordban is megerősítették, hogy a tea pozitív, antioxidáns hatása megszűnik, ha tejjel isszuk.
A franciák körében manapság már nem jellemző, hogy tejjel igyák akár a reggeli, akár a délutáni teájukat, de mint tudjuk, az angolok ragaszkodnak a hagyományokhoz, egy ilyen kutatási eredmény még nem elegendő ahhoz, hogy megváljanak ettől a régi szokásuktól.
Bármelyik történet legyen igaz, egy biztos, érdemes kipróbálni ezt az íz világot. Arra azért figyeljünk, ha angolokkal teázunk, hogy a tejhez adjuk a teát, avagy a teához a tejet, mert mint kiderült, sok mindent elárul a sorrend. 😉
Felejtsd el a drága külföldi pénzküldést! Tudunk jobbat.
