Legújabb értesüléseink szerint több kórház nem hajlandó ingyenes ellátást nyújtani Nagy-Britanniában anélkül, hogy a beteg hivatalos iratokkal igazolná saját magát és a lakcímét. Természetesen megértjük, hogy szükséges felszámolni az indokolatlan és jogtalan egészségügyi kiadásokat a szigetországban is, de úgy véljük, hogy egy ilyen fejlett ország megoldhatná a kérdést kevesebb előítélettel, több diszkrécióval és nagyobb hozzáértéssel. 11 éve az Egyesült Királyságban élő olvasónk, Ági igaz története következik.
“Immár 11 éve élek, tanulok és teljes állásban az egészségügyben dolgozom Londonban. A történetem 2015-ben kezdődött, amikor is a szokásos rákszűrés után abnormális eredmény született. A körzeti orvosom további kivizsgálásra a kórházba utalt, ahol 2015-ben elvégezték az első, majd 2016-ban a második biopsziát.
A vizsgálat után hamarosan érkezett egy levél az Overseas Visitors Team-től, hogy szolgáltassak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy jogosult vagyok az ingyenes NHS szolgáltatást igénybe venni. Kérték, hogy küldjem el az alábbi dokumentumokat, hogy az ingyenes NHS kezelésre való jogosultságomat bizonyítsam:
- Útlevél vagy személyi igazolvány;
- Lakcímigazolás 3 hónapnál nem régebbi Council Tax számlával vagy teljes bankszámlakivonattal;
- Az utolsó 6 havi payslip vagy P60-as nyomtatvány.
Ebben az időszakban szerettem volna kérvényezni az állandó letelepedési engedélyt, és a Permanent Residence Card igényléséhez szükségem volt ezekre az iratokra és nyomtatványokra. Ezért azon kívül, hogy felháborodottan apró darabokra téptem a levelet, nem tettem az égvilágon semmit.
Miért is tettem volna? Azt hittem ez csak egy rossz vicc. Esetleg valaki nagyot hibázott, hiszen nemcsak, hogy Európai Uniós állampolgár vagyok, több éve életvitelszerűen élek, tanulok és főállásban dolgozom Londonban az egészségügyben. Többször voltam már Angliában orvosnál, soha semmi gond nem volt. A munkáltatóm fizet utánam NI járulékot, és szilárd meggyőződésem, hogy jogosult vagyok ingyenes ellátásra a brit NHS keretében.
A történet 2017 február közepe táján folytatódik, illetve ekkor kezd izgalmas lenni. A GP javaslatára egy újabb rutin vizsgálatra indultam a londoni kórházba. Ugyanaz a hölgy vizsgált meg immár harmadszorra is aki az előző években és természetesen minden adatom a számítógépben rögzítve volt már korábbról. Ez azonban nem volt számára elegendő, minden személyes adatomat kikérdezte.
Többek között érdekelte, hogy honnan származom, mikor jöttem UK-be, mit csinálok itt, dolgozok-e, s ha igen, mióta? Kezdtem kicsit az NI interjún érezni magam újra, de igyekeztem teljes nyugalommal válaszolni a kérdésekre, bár nem igazán értettem mi szükség van rá, hiszen régről ismerjük egymást és minden adatom a számítógépes nyilvántartásban rögzítve van.
A vizsgálat óta kicsivel több mint egy hónap telt el, amikor is kaptam egy újabb levelet a Northwick Park Hospital Finance Departmentjétől. Ők újra felszólítottak, hogy küldjem be a kért dokumentumokat hozzájuk a megadott április 7-i határidőre. Ellenkező esetben ki fogják számlázni a kórházi költségeket. Ez utóbbi levélben már kaptam egy e-mail címet is, ahol felvehető velük a kapcsolat, és ahová elküldhetők a kért dokumentumok.
Erre a levélre reagáltam a megadott e-mail címen. Kifejeztem a felháborodásomat és az adataim védelmével kapcsolatos aggályaimat. Válaszként az alábbi pár sort kaptam: „Kedves Ágnes! Megértem az adatvédelemmel kapcsolatos aggályait, de a beteg adatait nem adhatja ki egyik intézmény a másiknak. Sajnos a kormány által hozott új szabályok általánosak. Valamennyi páciensre egyaránt vonatkoznak, függetlenül attól, hogy az brit állampolgár, vagy bármilyen más nemzet állampolgára. Kérjük, ne vegye ezt személyeskedésnek. Remélhetőleg ez eloszlatja az aggályokat, és minden jót kívánok a kezeléshez.”
Hangsúlyozom, a brit egészségügyi ellátással soha semmi problémám nem volt. Kedvesek voltak és úgy gondolom, megkaptam a szükséges szakellátást, s mivel ezen a területen végzem a tanulmányaimat, biztosan állíthatom, hogy jobb kezekben nem is lehettem volna.
Azt is megértem, hogy szükséges kiszűrni azokat a személyeket, akik soha nem dolgoztak itt, nem fizettek járulékokat, de szeretnék igénybe venni az ingyenes egészségügyi szolgáltatásokat. Azonban szent meggyőződésem, hogy lehetne ezt másképp is csinálni és semmiképpen sem megalázó FBI módszerekkel kellene kifaggatniuk az embereket.”