Az Egyesült Királyság bérlői jogai jelentős átalakulás előtt állnak, mivel a kormány a bérlői jogokról szóló törvényjavaslatot tervez benyújtani. A törvényjavaslat egyik legmeghatározóbb eleme a hírhedt 21. szekció eltörlése, amely lehetővé teszi a bérbeadók számára, hogy bérlőiket úgynevezett “hibamentes” avagy “indok nélküli” módon kitegyék, vagyis indoklás nélkül, mindössze két hónapos felmondási idővel. Bár az új jogszabály hosszú ideje váratott magára, az ingatlanpiac különböző szereplői eltérően ítélik meg annak hatásait.
Mi is az a 21. szekció?
A jelenlegi törvény szerint a bérbeadók a 21. szekció alapján két hónapos felmondási idővel, bírósági jóváhagyás nélkül kitehetik a bérlőket. Ez a folyamat gyors és egyszerű megoldásnak tűnhet a bérbeadók számára, különösen akkor, ha egy bérlő nem fizet időben vagy gondot okoz. Azonban a bérlők számára ez bizonytalanságot és kiszolgáltatottságot eredményezett, hiszen könnyen elveszíthették lakhelyüket akár ok nélkül is. A bérlők jogvédelmi szervezetei évek óta kampányolnak a 21. szekció eltörlése érdekében, mondván, hogy a bérlőknek nagyobb védelmet kell biztosítani.
Miért vitatott a változás?
A bérlővédelmi szervezetek örömmel fogadták a változás bejelentését, mivel szerintük ez nagyobb biztonságot nyújt a bérlők számára. Ugyanakkor számos ingatlanpiaci szereplő, köztük bérbeadók, komoly aggodalmukat fejezték ki. Az egyik fő probléma az, hogy az ingatlanpiac már most is nyomás alatt van, és a bírósági rendszerek nem bírnak el további terhelést. Az eltörlésével minden kilakoltatási ügy a megyei bíróságokon keresztül fog zajlani, ami a jelenlegi hátralékos ügyek számának növekedését eredményezheti. Az ingatlanpiaci szakértők attól tartanak, hogy ez csak még tovább hosszabbítaná a kilakoltatási folyamatokat, és több hónapos várakozást jelentene a bérbeadók számára.
A bérbeadók aggodalmai
Paul Shamplina, a Landlord Action igazgatója szerint az új szabályozás végül arra késztetheti a bérbeadókat, hogy elhagyják a piacot. A bírósági ügyek lassúsága és az adminisztratív késések miatt a bérbeadók anyagi nehézségekkel szembesülhetnek, különösen ha hónapokig várniuk kell arra, hogy egy bérlő kiürítse az ingatlant. Shamplina szerint, ha a bérbeadók nem látják biztosítva, hogy gyorsan visszaszerezhetik az ingatlanjukat, akkor inkább nem adják ki azt.
Az ingatlanok iránti kereslet már így is meghaladja a kínálatot, és ha több bérbeadó dönt úgy, hogy eladja ingatlanát, a bérleti piacon még nagyobb nyomás keletkezhet. Jelenleg körülbelül 25 jelentkező van minden egyes piacon elérhető ingatlanra. Ha a bérbeadók kilépnek a piacról, az tovább növelheti az albérletek árát, és nehezebbé teheti a bérlők számára, hogy megfelelő lakhelyet találjanak.
A bírósági rendszer reformjának szükségessége
A reformok végrehajtása előtt elengedhetetlen a bírósági rendszer felülvizsgálata, hogy a kilakoltatási ügyeket gyorsan és hatékonyan lehessen kezelni. A parlamenti képviselők egyik bizottsága, a Levelling Up, Housing and Communities Committee, felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróságok kapacitásának növelése kulcsfontosságú a reformok sikeréhez. Javasolták egy speciális lakhatási bíróság létrehozását, amely gyorsabban tudná feldolgozni a birtokvita ügyeket, mind a bérlők, mind a bérbeadók érdekeit figyelembe véve.
Hasonló Posztok
Egyes szakértők, mint Chris Norris, a National Residential Landlords Association igazgatója, aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a bírósági reformra irányuló kormányzati elkötelezettség nem elegendő. Véleménye szerint a bíróságok kapacitásának növelése nélkül az új szabályozások nem lesznek hatékonyak.
A bérlők és bérbeadók közötti egyensúly megteremtése
Miközben a 21. szekció eltörlése elméletileg nagyobb biztonságot nyújt a bérlők számára, az új szabályozások más kockázatokat is magukban hordoznak. A bérbeadók szigorúbb feltételeket szabhatnak, például kezeseket kérhetnek, vagy további biztosítékokat követelhetnek, hogy megvédjék magukat. Ez nehezebbé teheti a bérlők számára a lakhatási lehetőségek megtalálását, különösen azok számára, akik nem rendelkeznek erős pénzügyi háttérrel.
A bérlők jogait védő szervezetek, mint a Shelter, üdvözlik az új szabályozást, de figyelmeztetnek arra is, hogy a bérbeadók megpróbálhatnak kiskapukat találni, például hamis szerződésekkel, amelyekkel megkerülnék a bérlők jogait. A törvényalkotóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az új szabályok betartatása hatékony legyen, és a helyi hatóságok elegendő forrást kapjanak a jogsértő bérbeadók ellenőrzésére és felelősségre vonására.
Összegzés
A 21. szekció eltörlése jelentős változást hozhat az Egyesült Királyság bérleti piacán. Bár a cél a bérlők nagyobb védelme és biztonsága, az új szabályozások végrehajtása számos kihívást tartogat. A bírósági rendszert reformálni kell, hogy az új szabályozások hatékonyak legyenek, és el kell kerülni, hogy a bérbeadók elhagyják a piacot. Az új törvény egyensúlyra törekszik a bérlők és a bérbeadók érdekei között, de csak az idő fogja megmutatni, hogy a változások valóban elérik-e céljukat.