A miniszterelnök-jelölti versenyben maradt jelöltek – Rishi Sunak és Liz Truss – heves szóváltásba keveredtek az adóügyi terveikről.
A július 17-én televízión közvetített vezetői vitában Sunak úr, a volt kancellár azzal vádolta riválisait, hogy “valamit a semmiért közgazdaságtant” folytatnak, ami szerinte “nem konzervatív”.
Liz Truss külügyminiszter azt mondta, hogy a jelenlegi tervek szerint az adóterhek “az elmúlt 70 év legmagasabb szintjére” emelkednek.
Nézzük milyen adókat csökkentenének, és mennyi a becsült költség?
Liz Truss
Mit ígért és mennyibe kerülne?
- Törölné áprilisi társadalombiztosítási emelést: évi 13 milliárd font.
- Törölné a tervezett társaságiadó-emelést (NI) (amely 2023 áprilisában 19%-ról 25%-ra emelkedne) eltörlése: évi 17 milliárd font.
- Ideiglenesen felfüggesztené az energiaszámlákra kivetett zöld adókat (állítása szerint ez “körülbelül 150 fonttal” csökkentené az energiaszámlákat): 8,5 milliárd font évente
Az adócsökkentések becsült összköltsége: évi 38,5 milliárd font.
2030-ig 23 milliárd fontba kerülne az általa tervezett védelmi kiadások növelése.
Elemzés
A nemzeti biztosítás (National Insurance, NI) a jövedelem és az önálló vállalkozói nyereség után fizetendő adó, amelyet minden munkavállaló az állami nyugdíjkorhatár eléréséig fizet. A munkaadók is fizetik.
Április óta több NI-t fizetnek – fontonként 1,25 pennyvel többet. Az emelést – amelyet Sunak úr jelentett be kancellársága idején – kezdetben az NHS hátralékának felszámolására, majd a szociális ellátás finanszírozására szánták.
Hogy megpróbálja enyhíteni a változások hatását, Sunak úr ezután évi 9 880 fontról 12 570 fontra emelte azt a küszöböt, amelytől kezdve az alkalmazottak NI-t fizetnek.
Az Institute for Fiscal Studies (IFS), a gazdasági agytröszt szerint az NI-emelés visszafordítása évente mintegy 13 milliárd fontba kerülne.
Carl Emmerson, az IFS igazgatóhelyettese szerint a személyi adók, például az NI csökkentése “biztosan nem térül meg”. Azt mondta, hogy bár az ilyen adócsökkentések “több pénzt juttatnának az emberek zsebébe”, azzal a kockázattal járnának, hogy hozzájárulnának az inflációhoz.
A társasági adó a vállalkozások nyereségét terhelő adó.
Az adókulcs jelenleg 19%, de 2023 áprilisától 25%-ra emelkedik.
A kormány becslései szerint ennek az emelésnek az eltörlése évi 17 milliárd fontba kerülne.
Az IFS azonban rámutat, hogy ez nem veszi figyelembe, hogy az adócsökkentés a vállalatok beruházásainak növekedéséhez vezethetne.
“Ezért arra számítanánk, hogy a hosszú távú költség jóval alacsonyabb lenne, mint évi 17 milliárd font” – mondta az IFS, “bár a hatás biztosan nem lenne elég nagy ahhoz, hogy az adócsökkentés megtérüljön”.
Zöld adók
A kormány arra kényszeríti az energiavállalatokat, hogy az energiaszámlákhoz környezetvédelmi és szociális elemet is hozzáadjanak. Ebből olyan dolgokat finanszíroznak, mint a megújuló energiaforrások finanszírozását segítő rendszerek és a szigeteléshez nyújtott támogatások.
Az Ofgem szerint ezek az illetékek egy átlagos kettős tüzelőanyag-számlából körülbelül 153 fontot tesznek ki.
2020-21-ben ezek az illetékek 12,2 milliárd fontot hoztak, amelynek mintegy 70%-át (8,5 milliárd fontot) környezetvédelmi programokra fordították.
Truss asszony elmondta, hogy továbbra is elkötelezett a nettó nullás cél mellett, így valószínűleg más módon kell majd finanszírozni a projekteket.
Kevés részletet közölt arról, hogy mindezt hogyan finanszírozná, bár azt mondta, hogy lassabban szeretné visszafizetni a kormány Covid-adósságát.
Kiadások
Truss asszony egyetlen konkrét kiadási ígéretet tett: a védelmi kiadásokat a GDP jelenlegi 2,1%-áról 2026-ra 2,5%-ra, 2030-ra pedig 3%-ra kívánja növelni.
Az IFS becslése szerint ez 2030-ig 23 milliárd font többletkiadást jelentene mai árakon számolva.
Rishi Sunak
Mit ígért?
A háztartási energiaszámlák VAT-jának 5%-ról nullára csökkentése: 4,3 milliárd font.
Sunak úr csak július 5-én mondott le kancellári tisztségéről, így a saját politikájának átfogó megváltoztatását politikailag problematikusnak tartanák.
Vezetői pályázatát így indította el: “Miután megfékeztük az inflációt, csökkenteni fogom az adóterheket. A kérdés az, hogy “mikor”, nem pedig az, hogy “ha””.
Az egyetlen csökkentés, amelyet bejelentett, az az ígérete, hogy októbertől egy évre 5%-ról nullára csökkenti a háztartási üzemanyagszámlák VAT kulcsát, ha úgy tűnik, hogy az átlagos számlák évi 3000 font fölé fognak emelkedni.
Jelenleg az áfa 94 fontot tesz ki egy átlagos számlából. Sunak úr szerint az intézkedésével egy átlagos háztartás számára 160 fontot takarít meg – bár ez nyilvánvalóan attól függ, hogy mennyivel emelkedik az energiaárak felső határa.
A politika költségei körülbelül 4,3 milliárd fontot tennének ki az év során, ismét attól függően, hogy mennyivel emelkednek az árak.
Májusban Sunak úr elutasította az áfacsökkentés gondolatát, amikor a Parlamentben azt mondta: “Az átalánydíj előnye, hogy progresszívebb, mint a VAT, amely nyilvánvalóan nagyon magas, vagy magasabb adókedvezményeket ad azoknak, akik különösen tehetősek, vagy akiknek nagy házaik és energiaszámláik vannak”.
Más részletes adócsökkentésekkel még nem állt elő, de azt mondja, hogy “radikális reformokat” akar a vállalkozások adóztatásának módjában.
A társasági adó emelését tervezi, de azt mondja, hogy olyan módszereket tervez, amelyekkel egyidejűleg olcsóbbá teheti a vállalatok számára a beruházásokat.
És meg fogja vizsgálni az inaktív idősebb munkavállalók munkaerőpiacra való visszatérésének támogatását célzó ösztönzőket, de erről még nincsenek részletek.
