Az iskolák vezetői három- vagy négynapos hetet fontolgatnak, hogy kifizessék a tanári béremelést és a bénító energiaköltségeket – értesült a The Telegraph.
Az igazgatók, a kurátorok és a kormányzók “válságtanácskozásokat” tartanak a nyári szünetben, hogy kitalálják, hogyan tarthatják fenn az iskolákat az őszi tanévben.
A szeptemberre tervezett tanári béremelések megszorongatják az iskolák költségvetését, miközben az energiaköltségek várhatóan akár 300 százalékkal is emelkednek.
Marc Jordan, az East and West Midlandsben, valamint Norfolkban 17 iskolát működtető Creative Education Trust vezérigazgatója elmondta, hogy hallotta, hogy a költségek megtakarítása érdekében “háromnapos hétről” beszélnek.
Elmondta, hogy a 13 500 tanulót oktató tröszt a munkaerő-felvétel befagyasztását fontolgatja, és lehet, hogy el kell törölnie a Covid felzárkóztató programokat a gyermekek számára, valamint az iskolaépületekbe tervezett beruházásokat.
“Más, kevésbé szerencsés iskolák jelentős hiánnyal küzdenek, és már tervezik a tanárok elbocsátását” – tette hozzá.
Dr. Robin Bevan, az ország egyik legjobb gimnáziumának, az Essexben található Southend High School for Boysnak az igazgatója szerint “ha a négynapos hetet eddig még nem tervezték, akkor néhány iskola most biztosan fontolóra veszi. “Mivel az iskolák finanszírozásába már régóta esedékes, infláció feletti beruházás hiányában ez inkább előbb, mint utóbb reális kilátássá válik” – tette hozzá.
Az ország egyik legnagyobb akadémiai trösztjének vezérigazgatója, aki nem kívánta magát megnevezni, azt mondta, hogy “a rövidebb tanítási napok, a kevesebb iskola utáni klub és továbbképzési lehetőség, valamint az energiafelhasználás drákói korlátozása minden tröszt számára valósággá válik, és a kisebb trösztök és önálló iskolák számára különösen nagy kihívást jelent a helyzet”. Hozzátették: “Ez nem a szegénység panaszos könyörgése. És nem is a szokásos kolduló tálról van szó a kiadások felülvizsgálata előtt – ez komoly dolog”.
A jövő “kivételesen borúsnak” tűnik
Az iskolákra az elmúlt években jelentős pénzügyi nyomás nehezedett: az egy tanulóra jutó finanszírozás reálértéken kilenc százalékkal csökkent 2010 és 2020 között Angliában. A kormány 2024-ig további 7 milliárd fontot különített el az angliai iskolák költségvetésére azzal a céllal, hogy az egy tanulóra jutó kiadásokat visszaállítsa a 2010-es szintre.
Az Institute for Fiscal Studies azonban arra figyelmeztetett, hogy 2024-ben az egy tanulóra jutó kiadások reálértéken három százalékkal a 2010-es szint alatt maradnak, miután a költségek növekedését is figyelembe vették, beleértve a tanári fizetések idei kilenc százalékos emelkedését az újonnan felvett tanárok esetében és öt százalékos emelkedését a már dolgozó tanárok esetében.
Dr. Bevan elmondta, hogy iskolája tavaly csak úgy tudott működni, hogy korlátozott tartalékaiból gazdálkodott. Miközben az iskola 300 000 fonttal több bevételre számíthat, a közüzemi költségek 200 000 fonttal emelkedtek, a tanárok bérköltségei 70 000 fonttal lesznek magasabbak a tervezettnél, és a támogató személyzetnek 40 000 fonttal többet kell fizetnie a tervezettnél.
Azt mondta: “A költségek egyszerűen sokkal gyorsabban nőnek, mint a költségvetés, és a 2023-24-es évre kilátásba helyezett mindössze 0,5 százalékos bevételnövekedés rendkívül borúsan fest a jövő.”
Geoff Barton, az Iskolai és Főiskolai Vezetők Szövetségének főtitkára elmondta, hogy az iskolaigazgatók, a kurátorok és a kormányzók “válságtanácskozásokat” tartanak a nyári szünetben, hogy kitalálják, hogyan finanszírozzák a megnövekedett költségeket.
Egyes iskolák állítólag megszorításokat terveznek az iskola területén végzett karbantartási munkálatok, a tantermi erőforrások, például a tankönyvek és a tanórán kívüli tevékenységek terén.
Minden lehetőség “hátrányos helyzetbe hozza a fiatalokat
Barton úr elmondta, hogy egy bizalmi vezető azt mondta neki, hogy 877 000 font megtakarítást kell elérniük az alapítványukban. “Hogyan próbáljuk meg átgondolni az ilyen jellegű megtakarításokat? Az egyik, hogy növeljük az osztálylétszámot, így kevesebb tanárunk lesz, vagy pedig csökkentjük a kis létszámú kurzusokat, mint például a GCSE zene, német és formatervezési technológia. A másik lehetőség az, hogy egyszerűen előveszi a kisegítő személyzet tagjait, a tanársegédeket, és azt mondja, hogy nem engedheti meg magának őket. Ezek mind rossz lehetőségek, mert hátrányos helyzetbe hozzák a fiatalokat.”
2019-ben országszerte több tucat iskola rövidítette meg ideiglenesen a tanítási hetet, mert azt mondták, nem engedhetik meg maguknak, hogy teljes öt napon át oktassák a diákjaikat.
Az oktatási minisztérium szóvivője elmondta: “Elismerjük, hogy az iskoláknak – a gazdaság egészéhez hasonlóan – megnövekedett költségekkel kell szembenézniük, többek között az energia és a személyzet fizetése terén”.
Hozzátették: “Az iskolákról szóló fehér könyvünkben megfogalmaztuk azt az elvárásunkat, hogy a tanítási hétnek legalább 32,5 órát – a jelenlegi átlagot – kell elérnie minden állami finanszírozású általános iskolában. Iskolák ezrei már most is ilyen hosszú hetet biztosítanak a meglévő költségvetésükből, és elvárjuk, hogy a jelenlegi finanszírozási tervek ezt figyelembe vegyék.”
